Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében

116

Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003)

Amíg 12 éves volt a gyerek, indiferent [mellékes], bogy görög katolikus volt. Volt a leventeoktatás és akkor kötelesek voltunk minden vasárnap menni a református templomba, így csoportban a% egyesülettel, mint a katonák. Megvolt, hogy ennyi órától kell menni, s akkor a-g iskola előtt gyülekeztünk, s mentünk, mint a katonák, sorban, görög katolikusok s a reformátusok egyben. Nem számított. (M.I.)

Görög katolikus papok a közösség és a hatalom ütközőpontján

Nyárádkarácsonban a község emlékezetében meghatározó Piroska Mihály görög katolikus pap szerepe. 1914-42 között állt a karácsonfalvi görög katolikus parókia élén. Neki köszönhető, hogy az egyházi élet egyre mozgalmasabbá vált. A rendszeres templomba járás, a templom restaurálása, bevakolása, a közösségi földek megmunkálása volt jellemző erre az időszakra. Sokan azt állítják, hogy magyarérzelmű volt, a származása is magyar, de személyét tekintve „rosszindulatú” volt.

Piroska dolgoztatta az embereket, szolgái vótak [...] a felesége rendesebb vöt, Bereczki Nujza, szpvátai születésű. Különben Piroska is magyar ember vöt, nem a mócoktól vöt. Há egy román embernek lehet Piroska Mihály a neve? (Sz.E.)

Piroska szpvátai születésű vót. Magyar ember is vöt, de román papnak tanult, mint magyar ember. Piroska pap alakíttatta át a templomát is ’38-’39-be. Addig csak fábó vót rakva, de nem is vót bévakolva, se belül, se kívül. (LA.)

Magyar érzelműként azért is szerepelhet a visszaemlékezésekben, mert a hivatalos liturgia és a prédikáció befejeztével magyarázattal szolgált, amely magyarul hangzott el. Sőt van olyan visszaemlékezés is, amely szerint a liturgia keretében magyarul is hangoztak el énekek. Ambivalens megítélésben szerepet játszik, hogy helyi papi pályája több korszakot, több egyház- politikai törekvést ívelt át: a Székelyföldi Vikariátustól, az impériumváltáson és az ortodox expanzión át az 1940-es évek tömeges áttéréseiig. Kis- teremiben fontosabb a két világháború között csak unitus papi tevékenységről, személyiségről van tudomásunk:

Kisteremiben Samargitan volt az első pap. O is románul tartotta a liturgiát, de a görög katolikusok nem tudtak románul, s a pap az értelmét el kellett magyarázza. A lényeget elmondta magárul. O volt az egyetlen görög katolikus pap itt. De aztán Samargitan is átállott ortodoxnak. Az} mondta, ha má így van, akkor átáll ő is. (M.J.)

Piroska Mihály szolgálatának utolsó évtizedben, 1937-38-ban a helyi általános iskolában egy ortodox kápolnát állítottak fel, mely 1940-ig tölti be funkcióját. Többé-kevésbé a helybéliek elhatárolták egymástól a görög katolikus vallást és az ortodox kápolna által hirdetett új vallási rendszert.