Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
88 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) gas szaporodási arányszám és a (főleg erdélyi) reformátusok nagy arányú bevándorlása volt. A szegedi reformátusok lelki gondozását eleinte az 1884-ben fölszentelt Kálvin téri templom lelkészei látták el: Beretzk Sándor (1891-1921) és Bakó László (1922-1952). 1928-ban hozták létre az Újszegedi Református Misszió Egyházközséget, amelyet Teleki Sándor szervezett és vezetett. A Honvéd téri templom építése 1942 decemberére fejeződött be, de istentiszteletet csak 1948-tól tartottak benne.6 7 A Szegeden élőknek 1920-ban 1,5%-a, 1930-ban 1,4%-a, 1941-ben 1,6%-a volt evangélikus vallású. A hívek az 1882-ben felavatott Tisza Lajos körúti templomban vehettek részt istentiszteleteken, bibliaórákon.( A következő lelkészek szolgáltak itt a két világháború között: Thomay József (1876-1924), Tátrai Károly (1924-1926), Szabó Gábor (1926-1928), Kutas Kálmán (1928-1931), Egyed Aladár (1931-1942) és Benkóczy Dániel (1942-1968). Valamennyi szegedi egyház és felekezet adott ki sajtóterméket. Minden egyházközség szervezett férfi-, női-, ifjúsági csoportokat, s az oktatásból is kivették a részüket. A vallások tehát nem csak a templomok és imaházak falai között működtek, hanem helyet és feladatot találtak a társadalmi életben.8 Ezen kívül az iskolákban a tanulóknak lehetősége volt saját felekezetűk szerinti hitoktatáshoz. Szeged katolicizmusa a Horthy-korszakban Szeged lakosságának csaknem 90%-a a katolikus felekezethez tartozott (1930-ban 88,10%, 1936-ban 87,97%, 1941-ben 88,04%). A szegedi katolikusok lelki gondozását a Horthy-korszakban 13 plébánián végezték. Ezek a plébániák két esperességet alkottak: a szeged-központi esperesi kerületet és a külső-szegedi (más néven kisteleki) esperesi kerületet. 6 Giczi, 1994.613-615. p. 7 KOMOLY PÁL: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története, 1836-1921. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok. 4. köt. Szeged, 2001. 43-77. p. Ezek részletes és tételes fölsorolása: GlCZI, 1994. 597-619. p.