Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 Miklós Péter S zeged 1923-tól ideiglenesen, majd 1931-től hivatalosan püspöki székhely. A városban — a Csanádi püspöki székhely Temesvárról való idekerülése után — a húszas években épült ki a katolikus egyházi központ. A folyamatnak fontos állomása volt a szeminárium megszervezése, a papképzés megindulása. 1930-ra fölépült a püspöki palota, a Szent Imre Kollégium, a hittudományi főiskola és a Fogadalmi templom (székesegyház). 1941-ben XII. Pius pápa Szeged székhellyel fölállította a Csanádi székeskáptalant. A következőkben a szegedi egyházmegyei központ 1923 és 1941 közötti kiépítésének állomásit tekintjük át, elsősorban a Szeged- Csanádi Püspöki Levéltár iratanyaga alapján. Egyházak és vallások Szegeden 1919 és 1944 között A két világháború közötti Szegeden valamennyi történelmi keresztény egyháznak voltak hívei. Híveinek számát és gazdasági erejét tekintve az izraelita felekezet is meghatározó volt. A török kiűzése után több népcsoport (ortodox szerb, román, görög és katoükus dalmata, német) telepedett meg a városban, akik vallásukat is megőrizték.' A táblázatban szereplő adatok forrása: GlCZI ZSOLT: Egyházak és vallási mozgalmak. In: SERFÓZÓ LAJOS (szerk.) Szeged története. 4. köt. Szeged, 1994. (továbbiakban: GlCZI, 1994.) 597-618. p.
