Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere

52

Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003)

a Szebenre látogató fejedelem más erényei mellett gazdagságával is eldicsekedett. ’ Rákóczi György számára pedig a gazdagság elsősorban nagy és értékes birtokokat jelentett.117 Tizennyolc éves uralkodása alatt több földet szerzett, mint bármelyik másik erdélyi fejedelem, és gyakran szándékosan homályban hagyta a kérdést, hogy ebből mi a fejedelmi, s mi a családi birtok.118 Birtokszerzése döntően erőszakolt szerződéseken,117 és a hírhedt „nótázásokon” alapult, amelyeknek hosszú sora 1631-ben kezdődött el Haller István perbe fogásával. Hivatalosan a szombatosokat is in nota infidelitatis — hűtlenség vádjával ítélték el. Tanulságos lesz megnézni, hogy az 1638-as perek során milyen birtokok kerültek a fejedelem kezére, és ezekkel mi történt a későbbiekben

A Péchi Simontól szerzett birtokokat Makkai László kutatásai szerint Rákóczi György három uradalomra osztotta szét.120 A már meglévő Örményeshez (ma: Mezőörményes) csatolta Viszolya, Köbölkút, Paszmos egész falvakat, és Répafalva, Domb részjószágokat. Kóródszentmártont, Kóród, Oláhudvarhely, Kisszőllős, Szénaverő, Fületelke, Solymos részbirtokokkal és Martontelke faluval szintén Örményeshez csapta. Uzdiszentpéterből és néhány töredékből (Tuson, Pagocsa) egy második uradalmat szervezett. Péchi székelyföldi birtokai (Bözöd, {Bözöd}újfalu, Alsóboldogasszonyfalva, és Keresztúrfalva részjószágok) az udvarhelyi jószághoz kerültek. Balázsfalva, Péchi legértékesebb tulajdona, amelyet az exkancellár Bethlen Péterrel kötött szerződése értelmében csak a másik fél örökös nélküli halála esetén kapott volna meg, egyelőre még nem került a fejedelem tulajdonába.121 Ám a birtokok elkobzásával már a fejedelem javára szólt a megállapodás, és mikor Bethlen Péter 1646-ban meghalt, Balázsfalva is Rákóczi György kezére jutott.

„A negyedik, ami hírnevet ho% és amit a% itt felsorolt három erénybez hozzáfűzött, a gazdagság Ezt is hasonlóképpen az erények közé sorolta, és gazdagságával nyomban el is dicsekedett. Azt mondotta, hogy még mielőtt fejedelem lett volna, gazdagabb volt a saját birtokain, mint Bethlen Gábor, fejedelemsége idején” KRAUS, 1994.142-143. p.

Nagy László a birtokszerzések ügyében is próbálja felmenteni Rákóczi Györgyöt. Szerinte a fejedelem birtokelkobzásai a kor jogszokásához és gyakorlatához teljesen idomultak. Érvelését egyáltalán nem érzem meggyőzőnek. NAGY, 1984.136-137. p.

Az elfogult Bethlen János szerint „...a sok keriilőúton a Kincstárnak ítélt javakat a fejedelem gyermekeinek és feleségének ajándékoztad Ez csak részigazság, és Bethlen arról persze nem szól, hogy a Komis Borbála birtokaiból maga is kapott egy szeletet. BETHLEN, 1993.21. p.

„Az brassalakat igen megvexálá, és némely jószágokat élvévé, s csuda reversalisokkal való contractust csinálod Kemény, 1980.189. p.

MAKKAI László (szerk.): I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Bp., 1954. (továbbiakban: Makkai, 1954.) 24. p.

A kölcsönös érvényű szerződés Benkő József adatai szerint 1631-ben született. BeNKÖ, é.n. I. 220. p.; Bethlen és Péchi Simon megegyezéséről. KÓVÁRY, 1871. 44-45. p.; Makkay adatainak bizonyos fokig ellentmondani látszik a következő közlés: KONCZJÓZSEF (sajtó alá rend.): Péchy Simon özvegye, Barabási Kata. In: Keresztény Magvető, 1886. 158-159. p.