Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
Szabó András Péter: A dési per történeti háttere 51 haláláig110 a református hiten maradt,111 112 de ahogy Szalárdi bölcsen megjegyzi: „a szíveket Isten őfelsége, ki azokat teremtette, egyedül láthatja, tudhatja A dési per hátterében rejlő okok Az előző részben vázlatosan áttekintettük a dési per menetét, most pedig azokat az okokat kell megvizsgálnunk, amelyek a szombatosok elleni fellépésre késztethették a fejedelmet. A szakirodalomban általában három motívumra vezetik vissza az Rákóczi-féle üldözést, mi is ezt a három motívumot, a politikát, a birtokszerzést és a vallási meggyőződést igyekszünk a következő oldalakon szemügyre venni. Az első és Dán Róbert által is hangsúlyozott ok, hogy a fejedelem politikailag megbízhatatlannak tartotta a szombatosokat. Ez vitathatatlan, világosan kiderül Péchi Simon reversalisának második pontjából: „Sem titkon, sem nyilván, sióval, írás, i^enet és egyezés által nem praktikái senkivel olyanokkal, s oly dolgokban magát nem társalkodtatja s elegyíti, melyért derekas és helyes suspiciót is magára vonhatna vagy szerezhetne.” A fejedelem nem felejtette még el a zsidózógyanús113 Székely Mózes és ténylegesen zsidózó társai 1633-as szökését, konstantinápolyi praktikálását. 1635-ben egy portai informátorának levele arra figyelmezteti, hogy a pártütő főúrnak vannak még Erdélyben üszögi, és itt név szerint Péchi Simont gyanúsítja.114 Dán Róbert ezzel szemben egykorú források alapján a szenterzsébeti remete ártatlan- sága mellett érvel. Gondolatmenete szerint Péchi nem lehetett áruló, hiszen 1633 őszén Rákóczi éppen az exkancellárhoz igen közel álló Mikó Ferencet küldte a Portára rendkívüli követként. Székely Mózessel csak a szombatosok radikális politikai szárnya praktikálhatott, akik pedig vele együtt Konstantinápolyban kötöttek ki. A második okot sem kell sokáig keresnünk: jónéhány kútfő Rákóczi legfontosabb jellemvonásai között említi a kapzsiságot. Kemény János erről így emlékezik meg: „azfejedelem mind igen keményen kezfe bánni az, emberekkel, mind pedig felette gyanós, és különb-különb utakon, módokon való hasznot kereső ember lévén ...s egyszersmind könyörületlen ár...”115 Georg Kraus szerint 1,0 KONCZ JÓZSEF: Egy kis helyreigazítás és felvilágosítás Péchy Simon halála idejét és Péchy Erzsébet első férjét illetőleg. In: Keresztény Mag/ető, 1883. 44-45. p.; DÁN, 1987.313-314. p. Geleji Katona István egy leveléből kiderül: Péchi közbenjárt, hogy Erdőszentgyörgyön református lelkész legyen, és ne unitárius. NAGY, 1940.14. p. 112 Szalárdi, 1980.193. p. Kemény János szerint „...Mojses unitárius vala...” Kemény, 1980. 153. p. Bethlen János is ilyen értelemben nyilatkozik. BETHLEN JÁNOS: Erdély története, 1629-1673. Bp., 1993. (továbbiakban: Beti n.EN, 1993.) 333. p.; Dán, 1987.289-292. p. 114 Dán, 1987.290-292. p. 115 Kemény, 1980.152-153. p.
