Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere

40

Egyhá2történeti Szemle IV/2 (2003)

jeszkedésének,51 és nevén nevezi a zsidózó térítés főkolomposát, a visszavonult Péchi Simont is, aki szenterzsébeti iskolájában szemtelen magabiztossággal népszerűsíti tanait. A kérelem ugyan szerényen csak a terjeszkedés meggátolását kívánja, ám megfogalmazói ennyivel nyilván nem elégedtek volna meg: Radikális fellépést vártak a fejedelemtől. Mikor 1633- ben Rákóczi udvari papját, Geleji Katona Istvánt választották erdélyi református püspökké, az egyház és a fejedelem viszonya még szorosabbá vált.

A vasszigorú, ultraortodox Geleji Katona István személyében az unitáriusok és a szombatosok kérlelheteden ellensége került pozícióba, aki Milotai Nyilas István (néhai tiszántúli püspök) özvegyével együtt mintha annak célkitűzéseit is átvette volna. Geleji ott folytatta, ahol elődje abbahagyta. 1641-ben írt Titkok Titka című munkájának előszavában büszkén emlékezik meg a szombatosok elleni küzdelemben betöltött szerepéről,* 53 * és ugyanitt azzal a régen halott Enyedi Györggyel vitázik, akinek könyve Milotait is támadásra ingerelte. Az 1638-ban kiadott Praeconium Evangelicumh&n gedig valószínűleg elődje nyomán nevezi az unitárius hitet Samosatanianak. A szombatosok feletd győzelem nagy örömében sem feledkezik meg arról, hogy léteznek még Erdélyben a református hitet el nem fogadó felekezetek, a másik három bevett vallás, amelyek ellen — legalábbis elméletben — az érvek és következtetések erejével szándékozik harcolni.55

,JB.^enn is azért alázatosan körryörgünk Nagyságodnak, bölcs ítéletéből Tanácsival egyetemben találjon oly rnodot és utaty mely általgátoltassék meg ag ártalmas Sectának küljebb való terjedése, kiért az Tristen Nagyságodat megálgya és birodalmában megerősíti.” A kérelemre írt válasz: „Inquirálm kell ez dolog felől serio.” KonczJÓZSEF (sajtó alá rend.): Az erdélyi orthodoxus (református) status suplicatiója I. Rákóczi György fejedelemhez 1631. In: Keresztény Magvető, 1882.107. p.

2 ZovÁNYI, 1977. 213. p.; Geleji munkásságáról: TARNÓC, 1978. 69-94. p.; Ismert leveleinek jegyzéke: NAGY GÉZA: Geleji Katona István személyisége levelei alapján. Kolozsvár, 1940. (Erdélyi Tudományos Füzetek 115.) (továbbiakban: NAGY, 1940.) 7-8. p.

53 BORSA GEDEON — KULCSÁR PÉTER (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok, 1636-1655. Bp., 2000. (továbbiakban: RMNY. III.) No. 2103. Kiadás: Gyulafehérvár, 1645.

RMNY. 111. No. 1720. Kiadás: Gyulafehérvár, 1638.; Az unitáriusokkal nem csak Geleji, de mások, így Alsted is vitába szállnak — természetesen a fejedelem költségén. SZILÁGYI, 1893. 290- 291. p. Johann Friedrich Alsted: Prodromus religionis triumphantis... Gyulafehérvár, 1641., RMNY.

III., No. 1877.

,ßtsi iam Judaizantes ac Sabbatharii divino aspirante numine pia cura et industria Celsissimi Principis Domini nostri clementissimi pestilenti sua alyurata /saeresi sinceram jam amplexi sint Orthodoxiam, tres tamen adljuc et quidem receptae praeter Orthodoxam nostram supersunt confessiones heterocloxae: Samosatania nimirum Pontificia et Tutheristica, contra quos non armis, sed argumentis nec compulsionibus verum conclusionibus nobis militandum est.” Szabó Géza idézi a pontos hely megjelölése nélkül a Praeconum E.vangelicurrk>ó\. SZABÓ, 1943. 36. p.