Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNY - Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában

14

Egyháztörténeti Szemle IV/1 (2003)

egybevág, hogy az Érsekújvárban tartott 400 gyalogos és 300 lovas az érseki jövedelmek valamivel több mint a felét felemészti.5J

A vallomások szerint a káptalani javadalmasok ekkor még helyettesek útján is eleget tehetnek kötelezettségeiknek. A nagyszombati plébánost három káplán segíti a lelkipásztorkodásban. A zsolozsmák rendszeres recitálásáról négy kisebb prebendárius gondoskodik, őket nem a káptalan, hanem - furcsamód — az érsek tartja el, aki emellett még egy szegénykórházat is működtet. A papi utánpótlást mindössze 17 szeminarista biztosítja. A Szent Miklós székesegyházban naponta négy szentmisét mutatnak be: a reggeli főidőben a Boldogságos Szűz, majd Krisztus Teste tiszteletére, a másik kettőt megholtakért, illetve az adott napról mondják. Egyaránt elterjedt az orgonakíséretes korális és a figuráit éneklés. A székesegyház legértékesebb relikviája Szent Adalbert fejereklyéje, amit csupán a nagyobb ünnepeken mutatnak meg a népnek.* 60

Az érseki székhelyen mindössze egy ferences és klarissza kolostor, valamint a domonkosok helyén egy újonnan alapított jezsuita rendház működik. Konfraternitásról 1616-ban még egyik tanú sem tud. A főegyházmegye jelentősebb városaiként Nagyszombat mellett egyedül Pozsonyt és Garamszentkeresztet említik meg.61

Rövid összegzésben ezek azok az információk, amelyekből 1616- ban Róma képet alkothatott magának a magyarországi katolikus felekezet- szerveződés eme legfontosabb, ám a trienti reformszellem nyomait még csak igen halványan magán viselő, s erősen korlátozott kondíciókkal rendelkező szervezetéről.

Az új főpásztor megtett életútjáról Lépes és Ferenczffy csupán 8 éves, az 1608-as országgyűlés idejéig visszanyúló,62 Székely György vi5 * Összehasonlításul: egy 1525-ös velencei követjelentés szerint egy évszázaddal korábban az esz- tcrgomi érsekség bevétele 35.000 aranydukátra rúgott KNAUZ NÁNDOR: A magyar érsek- és püspökségek jövedelmei. In: Magyar Sión, 1865. 552-557., 555. p. 1581—1583-ban a kamarai kezelésben álló birtokok bevétele 41.484 (a magyar korona jövedelmeinek 21 %-a), 1584-1586-ban 48.254 forint volt. (Érsekújvár költségvetése 1574-1576-ban pedig 41.484 forintot igényelt) KENYERES ISTVÁN: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 17. században. In: Századok, 2001. 1350-1412., 1390., 1392. p. (Az érseki birtokok igazgatása: 1384-1387. p.)

60 Arch. Aldobrandini, Doc. stor., n. 17/10, föl. 6r-9r. 10v-12r. 13v-14v. 16v-17'.

61 Uo. A kora újkori érseki székhelyre: GRANASZTÓl GYÖRGY: Nagyszombat házai a középkor és a barokk között. (Részlet) In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Bp., 1998.368-378. p.

62 Vö. BeNDA KÁLMÁN: Pázmány Péter politikai pályakezdése. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1. Osztályának Ko^bnenya, 1979. 273-280. p.; diétabeli közös akciójukra: HANUY, 1910. I. 29-35. p. (n-14.)