Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNY - Tusor Péter: Pázmány Péter processus inquisitionisa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában

12

Egyháztörténeti Szemle IV/1 (2003)

György,47 48 Kiesi bíboros udvarmestere október 1-én adott számot Pázmányra és a főegyházmegye állapotára vonatkozó ismereteiről. A trienti hitvallás kötelező letételére ugyanaznap került sor a nunciatúra épületében, az üdítőre és a közjegyző mellett két másik hitelesítő tanú: a későbbi erdélyi püspök Simándi István,49 valamint Kápolnay Jakab50 jelenlétében. A kánoni per érdemi része tehát két nap alatt lezajlott, október 13-a már csak a végleges tisztázat elkészítésének dátuma. A jegyzőkönyv mindössze egy mellékletet tartalmaz. Pázmány szeptember 29-én, kinevezése publikálásának másnapján Vasolihoz intézett levelét, amelyben kéri a vizsgálat lefolytatását és néhány adatot közöl magáról. Ezt nem eredetiben csatolták, hanem közvetlenül a tanúvallomások után másolták be.

El kell ismerni, hogy Pázmány processzusa nem tartozik a leginformatívabb jegyzőkönyvek közé. Míg utóda, Lósy Imre (1637-1642) két tucatnál is több dokumentumot csatoltatott,51 Pázmány esetében pusztán a tanúvallomások és egy szem levele hasznosítható. Csekélynek persze ez sem mondható. Mindazonáltal előzetes híradásomban arra sincsen terem, hogy az összes adat kimerítő ismertetésének, értékelésének és kritikájának eleget tegyek. Mindezt az ügymenet beható elemzésével egyetemben majd a jegyzőkönyv fordítással ellátott publikálásakor fogom elvégezni. Most csupán a főegyházmegyéről közlök néhány konkrét, a vallomásokban sze57. libri regii, vol 6, föl. 682-685., voL 7, foL 263-264; illetve a PRT vonatkozó kötetében. — Pázmánnyal elsősorban a szentgotthárdi apátság visszaváltása kapcsán állt kapcsolatban. HANUY, 1910.

1.96., 329., 656. p.

47 Életrajza- HOLLBÉLA: Ferenczőy Lőrinc egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp., 1980.; Pázmány ösztönzésére majdnem egyházi pályára lépett, aki 1619-ben az uralkodótól egy javadalmat is kért számára TüSOR PÉTER- Petri Pázmány epistulae, acta notationesque inedita. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok — Regnum, 1997.1-2. sz. (továbbiakban: TUSOR, 1997.) 97-98. p. (n. 5.) Intenzív kapcsolatukra a bíboros levelezésében több adatot találunk. HANUY, 1910-1911. I. 35.,

207., 451., 506., 574., 744. p.; II. 21., 73., 107., 155., 189., 191, 466, 490, 558, 608, 610, 687, 689, 751. p.

48 Székely Györgyről a fentin kívül egy adatot ismerek. Bécs, 1609. szeptember 19-i levelében azt kérte az esztergomi főszékeskáptalantól, hogy elhunyt kanonok nagybátyja hagyatékából szolgáltassák ki a neki járó részt Esztergomi Főszékeskáptalan Magánlevéltára, Capsae ecclesiasticorum, capsa 11, fase. 1, n. 7. (fok 14.). Bécsi tanulmányait következésképpen — Kollányi Ferenc 45. sz. jegyzetben idézett munkája alapján beazonosíthatadan - pap-rokona támogatásával végezhette.

49 Életrajza: TemesváRY JÁNOS: Erdély választott püspökei (1618-1695). I. köt 1618-1663. Szamosújvár, 1913. 27-34. p.; Pázmány által is támogatott pápai megerősítésére az erdélyi székben: HANUY, 1911. II. 214, 485, 601, 635, 768. p.; ehhez még: TüSOR, 1997. 125-128. p. (n. 22-23.); Galla FERENC: Simándi István választott erdélyi püspök pápai kinevezésének ügye. In: Angyal Pál - Baranyay Jusztin - Móra Mihály (szerk): Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Bp, 1941. 561-587. p.

° Rimely Károly szerint 1627-től pozsonyi kanonok és rajki prépost RlMELY, 1880.269-270. p.

51 ASV. AC Congr. Concist, Proc. cam, vök 30, fok 398r-432v; fogalmazványa: ASV. ANV, Proc. n. 64.