Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Horváth Krisztina: Koncz Sándor gondolatai az állam és az egyház kapcsolatáról 1958 tavaszán
Horváth Krisztina: Koncz Sándor gondolatai... 115 3 Az állam rendeltetésének elismerését közelebb hozva helyzetünkhöz, természetes egyszerűséggel elfogadjuk azt a tényt, hogy magyar népünk állama a népi demokrácia. Ebben az államban a társadalom átépítése és építése szocialista elvek alapján történik. Az egyház szempontjából nem problémamentes az a feüsmerés, hogy a szocialista társadalom motorja olyan ideológia, mely a keresztyén meggyőződéssel dialektikus ellentétben feszül. E feszültségben azonban segít az, hogy népünk államában a szocialista életforma sokrétűségéhez kétféle módon lehet viszonyulni. Az egyik az ideológiai, a másik az alkotmányjogi kapcsolódás. A keresztyén egyház ez utóbbi alapján áll. Ennek lényege az, hogy egy természete szerint keresztyénellenes államberendezkedés az alkotmányban megfogalmazza és biztosítja az általános emberi szabadságjogokat és közöttük a vallásszabadságot. A vallásszabadság általános alkotmányjogi elvét egyházunk számára a megegyezés szabályozza. - Egyházi működésünk alapja tehát ál- lamjogilag az alkotmány és a megegyezés. Mindebben az egyház tudomásul veszi a valóságot. És ebben a valóságban éh azt, ami egyházilag szükséges. Más szóval ez azt jelenti, hogy az egyház köteles mindent megtenni azért, hogy legális formák között, lehető lojalitása segítségével, a maga sajátos életét minél teljesebben kifejezze és megvalósítsa. 4 Az egyház és állam közötti lényegi feszültség a szolgálatban oldódik fel. A szolgálat nem jelenti az egyház részéről az állam kiszolgálását. De jelenti minden olyan jó ügy szolgálatát, melyben az egyház Isten dicsőségét fedezi fel az ember javára. Ha Isten érettünk nem szégyellt Fiában emberré lenni, nekünk sem lehet szégyellni egyházi munkánkban a mély humánumot. Az egyháznak mindenkor nagy kísértése lehet, hogy valami cizellált, tiszta Isten-fogalmat szolgál s nem azt a valóságos Istent, aki emberré lett. Az egyház ateizmusa az, amikor számára Isten csupán fogalom. Amikor úgy csinálja az egyház a maga dolgát, mintha Isten nem élet lenne. Már pedig Isten élet. Élet igéjében és igéjével együttműködő Szendéikében. Az ige és a vele együttműködő Szentlélek kényszerít minket a keresztyén humanizmusra. Arra, hogy minden világnézeti megkötöttség nélkül minden módon szolgáljuk a megváltásra szoruló embert. Tehát földi békéjét, hogy legyen mennyei békéje is. Földi jólétét, hogy le-
