Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Horváth Krisztina: Koncz Sándor gondolatai az állam és az egyház kapcsolatáról 1958 tavaszán
Koncz Sándor gondolatai az állam és az egyház kapcsolatáról 1958 tavaszán Horváth Krisztina 1946. február 1-én kikiáltották Magyarországon a köztársaságot. Március 5-én megalakult a baloldali blokk. A politikai pártokba, intézményekbe, üzemekbe és egyházakba titkos megfigyelőket, kommunistákat ültettek be. Megkezdődött a különböző szervezetek felszámolása az ún. „szalámi-politikával”. Az egyház lebontását azzal kezdték, hogy a tekintélyes egyházi vezetőket eltávolították, majd intézményeiket is megszüntették. Az evangélikus és a református egyház elöljárói memorandumban fordultak a miniszterelnökhöz, melyben rámutattak arra, hogy mind a magyar államnak, mind pedig az egyházaknak közös érdeke a demokratikusabb, az igazságosabb államrend felépítése, és ebben a két fél egymáshoz való viszonyát tisztázni kell. így került sor 1948. október 7-én a Magyar Köztársaság és a Magyarországi Református Egyház között az Egyezmény megkötésére. Az Egyezmény1 magába foglalta, hogy az állam elismeri a református egyházat és lehetővé teszi annak munkáját. A kormányzat nem vette komolyan ezt a megállapodást. Semmit nem tett annak érdekében, hogy az egyezményellenes kilengéseket megakadályozza.2 A megállapodásra csupán hivatkozni lehetett, de nem funkcionált rendeltetésének megfelelően. 1990. január 24-én az országgyűlés elfogadta az 1990. évi IV. törvényt a „lelkiismereti és vallás- szabadságról, valamint az egyházakról”, amely 1990. február 19-én lépett hatályba. Ennek figyelembevételével a Magyar Köztársaság Minisztertanácsának elnöke (Németh Miklós) és a Magyar- országi Református Egyház Zsinatának Elnöksége (nevében dr. Kocsis Elemér püspök) a fent említett Egyezményt 1990. március 19-én felbontotta. Barcza JÓZSEF (közli): Miért mondott le Révész Imre? Révész Imre levele Péter Jánoshoz, 1948. november 12. In: Reformátusok Lapja 1989. június 11. 3. p.
