Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A' Látható Világ lefestve. Joh. Amos Comenius művének s különböző kiadásainak összehasonlításából nyert néhány tanulság
Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A Látható Világ lefestve 91 a lenmívelés a szövésen és a vásznok fajtáin át a szabóig, az ács a mesterséges emelő szerszámok ismertetésén át a házig.) A részt „Az úton járó”-ról szóló fejezet zárja, amely egyben bevezeti a következőket (úgy is, hogy egyre tágabb kitekintésre, mintegy „szellemi peregrinációra” vezet a világ dolgai, szorgalma- tosságai felé). 7. Közlekedés: LXXXIII-XC. 8. Művelődés, tudományok, művészet: XCI - CVIII. 9. „Az erkölcsökrül tanétó tudomány” CIX - CXVII. 10. Társadalmi ismeretek CXVIII - CXLIII.25 11. Vallási ismeretek: CXLIV - CL.26 12. Bérekesztés. Annak, hogy a bérekesztés pár sorát is önálló tartalommal bíró részként értelmezem, oka rögtön kiderül, ha idézem magát a szöveget: „Ekképpen láttál röviden mindeneket, valamelyeket megmutathatnyi és megtanultad a legfőjebb szókat a deák, német, magyar nyelvnek. Menj el mostan dolgodban és olvassad szorgalmatosán a több jó könyveket is, hogy tudós, bölcs és kegyes lehess. Emlékezzél meg ezekrül, az Istent féljed és azt segítségül híjad, hogy megadja teneked a bölcseségnek lelkét. Légy jó egészségben!27 így fogja egységbe Comenius művét, s itt adja meg tulajdonképpen hosszú távú célját is. „Az tudatlanság ellen való orvosság a’ tudomány, mellyet az oskolákban köll ez elmékbe beléöntenyi...” - mondja műve előszavában, s itt válik világossá, hogy mindennek célja az, hogy a gyermekből tudós, bölcs és kegyes28 felnőtt váljék.29 Comenius az egyes fejezeteket és a belőlük összeálló gondolati egységeket zömmel összefüggő szövegként készítette, így a fejezetekre bontás nem minden esetben jelent új témát, s a fejezetek olykor szorosan egymáshoz kapcsolódnak. Jó példa erre a CXLIX. Az Istennek gondviseléséről és a CL. Az utolsó ítéletről szóló fejezetek kapcsolódása: (CXLIX.) „...Jaj az bolond (esztelen) bűvös bájosoknak és boszorká25 Talán a leginkább összetett rész a műben. Az alábbi fejezetekből áll: Az házastársaság; Az atyafi- úságnak (rokonságnak) ágazatja; A szüléknek állapotjok (az házasságbéli társaság); Az uraság; A város; Belső részei a városnak; Az ítélet (törvénytétel); A gonosztevőknek (latroknak) testekben való megbüntetések; A kereskedés (kalmárság); A mértékek és fontok; Az orvosi tudomány; A temetés; Komédiás (nézni való) játék; A szemfén-vesztés; A küszködő játékhely; A lapta-játék; A kocka játék (ostábla játék); A pállyafutás; Gyermeki játékok; Az ország és a tartomány ; A királyi fölség; A vitéz (katona, fegyveres); A tábor; Az hadirend és az harc; A tengeren való harc; A városnak megszállása. 26 Jellemző, és véleményem szerint az Orbis pictus világképe szempontjából fontos momentum, hogy Comenius Istentől indul és hozzá érkezik vissza. 27 Geréb a következő csoportosítást adja: I. Teológia; II. Kozmogónia; III. Technika, fizika, kémia; IV. Természetrajz; V. Földművelés, állattenyésztés, ősfoglalkozások; VI. Ipar és kereskedelem; VII. Társadalmi ismeretek; VIII. Az ember élete; IX. Civilizáció; X. Tudomány, művészet, bölcselet, sport. Comenius: A látható világ. 21. p. 28 A tudás, mint ismeretanyag, a bölcsesség, mint az ismeretek okos és erkölcsös felhasználása révén a teremtett világ felett megvalósuló uralkodás, és a kegyesség illetve jámborság mint magunk „vonatkozásba hozása Istennel” Comenius szerint három képesség-csíra, melyek az ember istenképűségéből fakadóan az emberben veleszületett módon vannak jelen, s kiművelésük az iskola feladata. Id. Comenius: Oktatástan. 168-171. p. (IV-V. fejezet.) 29 Péld 3,19, 21; 9,10. Az Isten megismerése, „félelme” — mondhatni a kegyesség a religio eredeti értelmében, mint Isten helyes tisztelete - mint bölcsesség, a teremtett dolgok értelmes vizsgálata által Pál apostoltól származó gondolata a reformációban új aktualitást kap s „felszabadítja” az embert a tudományok művelésére. Valószínűleg ez is ott van Comenius azon választása mögött, hogy példaanyagát a világ dolgaiból meríti.
