Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.

Szlávik Gábor: Ny ugat-Kis-Ázsia városi szervezete...

27

forgalmú kikötővel és több vámházzal is bíró Minoáról biztosan tudjuk, hogy a „szabad város” (civitas libera) jogállásával rendelkezett: IG XII 7,242 (Hadrianus az amorgosi Minoa „szabadságát” megerősítő határozata).

44 Az Égei-tenger - Euboia és Kréta után - harmadi k legnagyobb szigete az 1614 km2 területű Lesbos. A bora és gabonája révén elhíresült (IG XII,2; Nr. 74-80; vö. Horat. carm. 17,21; Propert. I 14,2.) gazdag és népes sziget nagyszámú feliratához 1. küln. IG XII,2. Suppl. Nr. 1-143; SEG 11.497; 111,690-712; XIII,433-439; XIV,516sk; XVI.463-466; XVII,369; XVIII,323; XIX.544; továbbá CIL 111,450-455; 7156-7161. és 14196-14199. stb.

45 L. a 86-sz. jegyzetet.

46 290 km2. Chios kiterjedése 842 km2, Samosé 491 km2, Rhodos területe 1404 krn2, Lesbos kiterjedését 1. fenntebb. Kos, a hajdan a dór hexapolishoz tartozó (vö. Hérodot. 1,144.)- mindenekelőtt híres és gazdag Asklépios-szentély(körzet)éről ismert - termékeny sziget, valamint hasonló nevű központi települése történetéhez 1. S. <sic!> Sherwin-White, Ancient Cos: An Historical Study from the Dorian Settlement to the Imperial Period., Hypomnemata 51 (Göttingen 1978), ill. újabban M. Segre, Iscrizioni di Cos, Roma 1993.

47 Vö. Suet. Tib. 11,1.

48 Vö. Plin. Nat.hist. 11.87.

49 A hajdani múlt nagyságát a jelenben is megélni kívánó, s ezért a rhétoroktól gyakorta józanságra intett Rhodoshoz vö. Dión. Chrys. or. XXXI. és Aristeid. or. XXIV-XXV — K. Éghajlata és kiemelkedő építészeti emlékei, valamint a Kr. e. 42. évben elszenvedett fosztogatások ellenére még mi ndig meglehetős gazdagsága mellett a sziget hasonló név ű központja, Rhodos városa mindenekelőtt a szegényekről példamutatóan gondoskodó önkormányzatáról volt nevezetes. Strabón közlése szerint: „A rhodosiak nagyon szívükön viselik a nép sorsát, bár alkotmányuk nem demokratikus, de mégis rendben akarják tartani a szegények tömegét. A népet tehát ellátják élelemmel és a gazdagok ősi szokás szerint támogatják a szűkölködőket, állami hivatalaik is vannak a nép élelmezésére, s így a szegény megkapja a maga ellátást, a város viszont nem szenved hiányt munkásokban, főleg a tengerészeinél.” (XIV 2,5 - 593: Földy József fordítása.).

50 A cikkben felhozott Strabón-szemelvényeket- némiképp megváltoztatott vagy módosított formában - Földy József fordítása nyomán adom: Strabón, Geógraphika, Budapest, Gondolat kiadó, 1977. Számos nélkülözhetetlen kiegészítéssel vö. ehhez R. Syme, Anatolica. Studies in Strabo, Oxford 1995 (ed. A. Birley); küln. 111-124 (The New Provinces: Ch. 10; a pompeiusi rendezéshez), ill. 3-23 (Ch.l: The Royal Road).

51 Vö. még Dió Chrys. or. XL,11. és XLV,4. Az Aelius Aristeidés korabeli város nagy vonalaiban részben éppen a rhétor beszédeinek utalásai alapján rekonstruálható képéhez — röviden- I. RE III A,1 (1927), 757.has. 7skk., ill. újabban The Princeton Encyclopedia of Classical Sites (szerk. R. Stillwell et al.), Princeton 19792 (1976), 847sk (E. Akurgal). Smyrna Kr. u. II. századi gazdasági virágzásához vö. T. R. S. Broughton, Roman Asia Min., in: T. Frank (szerk.) An Economic Survey of Anc. Rome IV (19592 ; rövidített formában: ESAR), 750- 752. A korszak helyi érmelésének összeállítását nyújtja. A. Klose, Die Münzprägung von Smyrna in der römischen Kaiserzeit, Berlin 1987; az itteni feliratok tematikus gyűjteménye G. Petzl, Die Inschriften von Smyrna 1-11,1-2/IK 23; 24.1-2/, Bonn 1982; 1987; 1990.-Ezen belül 1. küln. Bd. 24,2 (11,2 /1990/); Nr. 901: Ehreninschrift für den Sophisten P. Aelius Aristeides Theodoros; 347sk (az OGIS 709 = IGRR 1,1070. szövege kommentárokkal).

52 A császárság biztosította stabilitás és viszonylagos jólét egyik következményeként a Közép-Anatóliafelé vezető egyik jelentős útvonal kiindulópontjául is szolgáló kikötőváros újabb - immár sokadik - virágkorát élte. A kedvező helyen fekvő, már a Kr. e. első század derekán is ‘Ázsia legelső városának’ számító (los. ant.Iud. XIV 10,11/224/), majd a principatus kezdetétől „napról napra gyarapodó” (Strab. XIV 1,24-641.) Ephesos mindinkább felülmúlta és elhomályosította régi riválisát, Milétost, és a korábbi Attalida-székhelyet, Pergamont. Lakóinak száma is gyorsan növekedett. A fellendülés olyannyira látványos volt, hogy Seneca minor Ephesost (Alexandreiával állítva párhuzamba) a Kelet második legnagyobb városaként említi meg: epist. XVII 2,21. Philostratos szerint Ephesos arról volt híres, hogy lakói igencsak kedvelték a táncot, a játékot és a különféle szórakozásokat: vit.