Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Református egyháztörténeti szaktanfolyamok, 1963-1971.
88 Egyháztörténeti Szemle 111/2 (2002) háztörténelmet, ami téves értelmezéssel megtűrt helyzetbe sodorta annak művelőit.) Egyházkormányzóként Bartha Tibor pontosan látta, hogy az egyháztörténelem szolgál példatárral, ha kell igazolással egyházkormányzati tevékenységéhez. Ennek érdekében segítette az egyháztörténeti kutatást és publikálást. így az egyházi vezetés teológiáját a reformáció örökségéhez történt visszatérésének, amolyan új reformációnak tüntethette fel. A reformáció korához fűződő ünnepségeket rendeztek 1962-től, melyek szintén Bartha Tibor kezdeményezésére történtek. A zsinat 1964-ben elhatározta az 1567. évi debreceni zsinatnak, mint alkotmányozó zsinatnak megünneplését 1967-ben, erre az alkalomra egyháztörténeti tudományos tanulmánykötetek megjelentetését, továbbá egy sorozat (Studia et Acta Ecclesiastica) megjelentetését. Új egyházalkotmány, új törvénykönyv elfogadását valósították meg az 1967. évi jubileumi zsinaton. A Studia et Acta Ecclesiastica számára előtanulmányok íratása céljából pályázatokat hirdettek, amelyekre értékes művek is készültek. E törekvések egyik kezdő lépése volt az 1963-ban megindított egyháztörténeti szaktanfolyamok sorozata.2 Tény az, hogy az egyháztörténeti munkálkodást mindez, de különösen az egyháztörténeti szaktanfolyamok lendítették ki kényszerű tétlenségéből és mindez felbecsülhetetlen eredményekre vezetett. Bartha Tibortól sem szabad elvitatnunk azt, hogy saját egyházának a belső erősödését, öntudatának, önazonosságának erősödését, az egyháztörténeti kutatás és feldolgozás folyamatosságának biztosítását is szolgálta és nem csupán saját egyházvezetői körének pillanatnyi érdekeit. Az pedig, hogy a kádári konszolidáció igényével találkozott mindez, azért volt fontos, mert máskülönben a politikai rendszer mindezt nem engedte volna meg. E körök számára, konkrétan az Állami Egyházügyi Hivatal számára a rendszer politikai hasznát kellett hangsúlyoznia a püspöknek, mivel másként nem engedélyezte volna mindezt. Az egyháztörténeti szaktanfolyam létrejöttéről 1963. szeptember 9-én, a megnyitón Bucsay Mihály budapesti egyháztörténeti professzor azt mondta, hogy a tanfolyam alapterve (a „Generalplan” szót használta) az Egyetemes Konventtől származik, részleteit azonban dr. Tóth Endre debreceni egyháztörténeti professzorral és az előadókkal dolgozták ki. Egy-egy század kap naponként megvilágítást, kezdve a reformáció századával. „Mi a tisztulás útját járjuk” - mondta, és e téren egyháztörténeti ismereteinkkel is számot kell vetnünk. Reggeli bibliatanulmány a Zsidókhoz írott levél alapján lesz, mivel az is egyháztörténet, alkalmazott egyháztörténet. Lesz szövegtanulmány, hogy megtanuljuk azt is. Bőséges idő áll rendelkezésre a résztvevők szakmai beszámolójára. Fel kell tárni a publikálatlan munkákat, mert akkor lehet a Konventtől publikálási lehetőséget kérni. Esetlegesen * 2 * * 5 2 Bartha Tibor: Előszó. In: A Heidelbergi Káté története Magyarországon. Bp„ 1965. (Studia et Acta Ecclesiastica Editio Ecclesiae Reformatae ad Anniversarium Quadragentesimum Reformationis Confessioni Helveticae in Hungária Addictae, 1.) 5-14. p. E most idézett könyvsorozat a továbbiakban: Studia et Acta Ecclesiastica néven jelent meg. A sorozat 2. kötete: A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve. Bp.. 1967.; a 3. kötet: Tanulmányok és szövegek a Magyarországi Református Egyház XVI. századi történetéből. Bp., 1973.; a 4. kötet nem jelent meg; az 5. címe: Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből, 1867-1978. Bp.. 1983. Az 1963-ban indult szaktanfolyamokról és azoknak a Doktorok Kollégiumához történt későbbi csatolásáról ld.: Kocsis Elemer: Teológiai gondolkodás egyházunkban. In; Studia et Acta Ecclesiastica. 5. köt. 595-596. p. Tévesen nevezi szakkonferenciáknak 1963-tól a szaktanfolyamokat, mert ez az elnevezés bár 1970-ben megjelent, de csupán az 1970-es évek második felében honosodott meg. Az egyháztörténeti szaktanfolyamot kihagyja a felsorolásból.
