Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Vilmos: Unitárius felekezeti pantheonizáció a kolozsvári Házsongárdi temetőben
134 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) közösségi összefogásból” — írta B. Nagy Margit.19 Kagerbauer tervezte a közvetlenül az unitárius temetőrész felett nyugvó, református Debreczeny Márton - bányamérnök, költő és 1849-es miniszteri biztos - mára tönkretett síremlékét is, mely így formailag az unitárius sírok szerves folytatása. Hogy a három síremlék szimbolikus jelentősége, a reprezentáció igénye túlnőtt a felekezeti határokon, igazolja az is, hogy az 1850-es években gróf Mikó Imre református főgondnok mind az unitárius Barra, mind a református Debreczeny síremlékére nagyobb összeget áldozott.20 Ki kell emelni - mivel általános magyarországi temetkezéstörténeti tendenciára világít rá -, hogy a Kagerbauer készítette 19. század közepi síremlékeken az architektúra jelentősége jóval felülmúlja a plasztikáét, s az elhunytat bemutató portré - amely mind Bölöni Farkas, mind Barra síremlékén megjelenik — alárendelt szerepet játszik a tömegével és farag ványaival reprezentáló oszlophoz képest.21 A kor jellegzetes, a német nyelvterület temetkezési kultúrájának hatását mutató neogótikus síremlékein — Kagerbauer kolozsvári és tordai művei a típus legszebb fennmaradt példái közé tartoznak - a figuralitás szerepe másodlagos, és elsősorban az architektúra lényegi eleme, az oszlop biztosítja a szimbolikus jelentőség megfelelő formai kinyilvánítását. Változást, előbb Budapesten, majd Kolozsvárott is az 1880-as és 1890-es évek hoztak: a síremlékeken túlsúlyba került a figuralitás, az architektúra fokozatosan a plasztika talapzatává vagy hátterévé minősült át és az áttételes, finom építészeti szimbolizációt felváltotta a jóval közvetlenebb szobrászati szimbolizáció. A síremlék így funkcionálisan az emlékmű felé mozdult el, s a funerális építészet feladata egyre inkább a monumentalitás biztosítására korlátozódott. Mindez elsősorban az emocionálisan erőteljesebb latin, főként az itáliai temetkezési kultúra előtérbe kerülésével, az eklektika divatjával, valamint az egyre költségesebb síremlékek állítására való lehetőséggel függött össze.22 Ahogyan Bölöni Farkas Sándor, úgy Barra Imre síremléke is országosan ismert alkotássá vált. Elkészülte után, 1856-ban Kőváry László mutatta be a kor legnépszerűbb, Pest-Budán szerkesztett képes hetilapja, a Vasárnapi Újság lapjain, leghíresebb ábrázolása pedig 1864-ben jelent meg Hunfalvy János „történelmi és helyirati” műve harmadik kötetének illusztrációjaként, mint a Kolozsvárt bemutató négy acélmetszet egyike 23 Míg Bölöni Farkas Sándor síremléke elsősorban a reformkori tradíciók képviselői számára ruházódott fel többletjelentéssel, addig Barra I:nréé - bár ő maga a reformkorban tevékenykedett, sőt, az 1831-es kolerajárvány, melynek leküzdése révén neve ismertté vált, a reformkor egyik közvetett előzménye volt - az abszolutizmus elleni civil tiltakozás egyik erdélyi jelképévé vált. Ennek okát elsősorban nem is a síremlék 19 B.Nagy Margit: Kagerbauer Antal és a romantika építészete Erdélyben. In: Stílusok, művek, mesterek. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. 87. p. Szerinte azonban a Bölöni Farkas-síremlék esetében Kagerbauer szerzősége nem bizonyos. 20 A temető Mikó-mauzóleuma, amely gróf Mikó Imre 1849-ben elhunyt felesége részére épült, szintén Kagerbauer méve. 21 Vö. Nagy Ildikó: A műfajok hierarchiája a historizmus szobrászatában. In: Zádor Anna (szerk.): A historizmus művészete Magyarországon. Bp., 1993. 118. p. 22 Vö. Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. In: Budapesti Negyed, 1999. 2. sz. 3-126. p. (továbbiakban: Tóth, 1999.); 18. p. 23 Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben történelmi és helyirati szöveggel. Második szakasz: Erdély. Darmstadt, 1864. „A kolosvári temető” című kép a 12-13. oldalak között található (Ludwig Rohbock rajza alapján metszette G. M. Kurz).
