Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
120 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) ő is él - szabályozása és partvédelmi munkálatai benne vannak a legszükségesebb munkálatok között, ezért a javaslatot támogatja.57 A másnap tartott 53. ülésen a felsőház módosította a bizottságok tagságának összetételét.58 A változás az 1928-1930 közötti II. ülésszakban a katolikus főpapok tagságát a következőképpen érintette: A Gazdasági Bizottságba Kolossváry Mihály került. A Közigazgatási Bizottságból Csekó Gábor távozott, új tagként bekerült Glattfelder Gyula és Miklósy István. A Közjogi és Törvénykezési Bizottságban betöltött tagságáról Zichy Gyula 1927. május 27-én lemondott. A helye most került betöltésre. Közoktatásügyi Bizottság: Mátrai Rudolf meghalt, és Burány Gergely távozott. Új tagként bekerült Brém Lőrinc, Mikes János Shvoy Lajos és Zichy Gyula. A bizottság új elnöke Serédi Jusztinián lett. A Külügyi Bizottságba Csernoch János helyére Serédi Juszinián, A Naplóhitelesítő Bizottságban pedig miután Zichy Gyula kezdettől fogva nem tartotta magát a bizottság tagjának, tagsága megszűnt, új tagok lettek Báthy László és Igaz Béla. A Népjóléti és Munkaügyi Bizottságban Walter Gyula bizottsági tag távozott a bizottságból, új tag lett viszont Baán Jenő, Kolossváry Mihály, Sebes Ferenc és Virág Ferenc. A Pénzügyi Bizottságba Csernoch János helyére Serédi Jusztinián került, és új tag lett még Kolossváry Mihály. Ezen az ülésen alakult meg a Véderő Bizottság, de ennek nem volt egyházi tagja.59 Az 1929. február 14-én tartott 54. ülésen jelentette be Wlassics Gyula elnök Révész István tábori püspök, Kecskemét felsőházi küldöttének fájdalmas halálát.60 Az 55. ülésen, március 13-án Kolossváry Mihály szólalt fel a magyar királyi honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Beszédében hangsúlyt adott azon nézetének, hogy a trianoni békediktátum következtében különösen is fontos hadseregünk fejlesztése. Ezért fontos, hogy a legénységi állomány és utódai szociális biztonságban élhessenek.61 A június 7-i 61. ülésen szintén Kolossváry Mihály szólalt fel. A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában óvva int a túlzott demokratizálástól. Úgy véli, Magyarország a történelem folyamán mindig élenjárt a demokratizáló törekvésekben. A vármegyék jelenlegi területi felépítése történelmi alkotmányunk müve. A vármegyék mindig a nemzeti identitás őrzői voltak. Nem szabad engedni a szeparatista törekvéseknek. A vármegyék élete ma is pezsgő, nem szükséges reformálni rajta. Amit a javaslat megváltoztat, az ezt a lényeget, kultúra közvetítő szerepet nem érinti, csak az ügyintézést gyorsítja, ezért mint részletes tárgyalás alapját, elfogadja.62 57 Felsőházi Napló, III. 151-152. p. A törvényjavaslat 1929/3. tc.-ként került kihirdetésre. 58 Felsőházi Napló, IV. 1-4. p. 59 A bizottsági tagság változásáról Id. MOL K 6. 59.; Felsőházi Napló, 1927-1932. 60 Felsőházi Napló, IV. 5. p. 61 Felsőházi Napló, IV. 24-25. p. A törvényjavaslat 1929/15. tc.-ként került kihirdetésre. 62 Felsőházi Napló, IV. 132-135. p. A javaslat 1929/30. tc.-ként került kihirdetésre.
