Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
118 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) clausus) módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Felszólalásában arra a következtetésre jut, hogy a szabadságjogokat az állam csak önvédelemből korlátozhatja. Álláspontja szerint ez a javaslat nem több ennél, ezért elfogadható. Elfogadható, mert megszünteti azt a diszkriminációt, melyet a most módosítandó törvény 3.§-ának (3) bekezdése tesz, amikor kimondja, hogy a zsidó vallásúak milyen mértékben vehetnek részt a felsőoktatásban. Véleménye szerint vallási alapon nem tehető különbség.44 A következő napon szintén e javaslat általános vitájában szólalt fel Wolkenberg Alajos is. Az ülésnap elején érdekes igazolási kérelem érkezett a felsőházhoz. Szölgyémy János, a piarista rend tartományfőnök-helyettese kérte tagként történő igazolását. Wolkenberg örömét fejezi ki, hogy az új javaslat felvételi feltételül a tanulmányi eredményt és a szellemi képességet szabja meg. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a preferált pályákon dolgozók (úm. közalkalmazott, őstermelő, iparikereskedelmi pálya) gyermekei arányosan kerüljenek felvételre, és mindez pontosan szabályozva legyen.45 Erre a beszédre reagált Glückstahl Samu a március 20-án tartott 28. ülésen. Beszédében egy múlt századi egyetemi felvételi kapcsán történelem hamisitással vádolta Wolkenberg Alajost, aki - erre szót kérve - éles szavakkal utasította vissza a vádat.46 1927. március 21-én jelent meg először a felsőház ülésén Serédi Jusztinián, akit az elnök meleg szavakkal üdvözölt. Serédi válaszában erkölcsös Magyarország kiépítését jelölte meg feladatául, és ezt kívánta az egész felsőháznak is.47 Az 1928-29. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában az 1928. június 16-án tartott 36. ülésen Báthy László és Kolossváry Mihály szólalt fel. Báthy László javasolta a külügyi költségvetés lefaragását. Álláspontja szerint az így létrejövő megtakarítást a kereskedelemügyi és a földművelésügyi tárcának kéne megkapnia. A kulturális és a népjóléti tárca költségvetését elvonni akarókkal szemben hangsúlyozza a két tárca magas költségvetésének fontosságát, hiszen annak nagyrésze az oktatásba és a szociális szférába kerül. Nem tartja szükségesnek az adók csökkentését. Kolossváry Mihály az oktatás, ezen belül is a népiskolák, az alsóbb néprétegek oktatásának fontosságát hangsúlyozza, és a fejlesztés fokozását kéri 48 A június 19-én tartott következő ülésen ismét szóba került a piarista helyettes tartomány főnök igazolásának kérdése. Miután a felsőház az Igazoló Bizottság javaslatára nem igazolta Szölgyémy Jánost, ügyét az Igazoló Bíróság elé utalták.49 Igaz Béla ezen a napon szólalt fel a költségvetés továbbra is tartó általános vitájában. 44 Felsőházi Napló, II. 100-102. p. 45 Felsőházi Napló, II. 132-136. p. Szabolcsi Lajos kiemeli azt, hogy a törvénymódosításra a Nép- szövetség erőteljes nyomása miatt került sor. Szabolcsi, ... 397-401. p.; Szinai Miklós - Szics Lajos (szerk.): Bethlen István titkos iratai. Bp., 1972. 255-256. p.; Történeti tanulmányok I., 117. p. L. Nagy Zsuzsa véleménye szerint a magyar társadalomban eluralkodott antiszemita megnyilvánulások késztették a kormányt a törvénymódosításra, ám az elfogadott új törvény nem oldott meg semmit, csak kulturáltabb volt. L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. Bp., ... 189- 192. p. Ám Romsics Ignác kimutatja, hogy az új szabályozás miatt 8%-ról 12%-ra nőtt a zsidó egyetemisták száma. Romsics, 1987. 51. p. A javaslat 1928/14. tc.-ként került kihirdetésre. 46 Felsőházi Napló, II. 145. p. 47 Felsőházi Napló, II. 161. p. 48 Felsőházi Napló, II. 324-333. p. 49 Felsőházi Napló, II. 335. p.
