Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig Latorcai Csaba A nemzetgyűlés az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920/1. te. alapján 1926. november 16-án elfogadott, majd az 1926. november 15-én megjelent Országos Törvénytárban kihirdetett, az országgyűlés felsőházáról szóló 1926/22. törvénycikk, sokéves alkotmányjogi vita és politikai csatározás végére tett pontot.1 A kortársak és a történészek egyöntetű véleménye, hogy ezzel a lépéssel Bethlen István miniszterelnök úgy zárta le a nevével fémjelzett konszolidációt s korszakot, hogy saját hatalmát megerősítő stabilitási tényezőt hozott létre a törvényalkotás és kormányellenőrzés területén.2 3 A törvény előírásai szerint a felsőházi tagságot méltóság vagy hivatal, választás 1 A felsőház létrehozását megelőző szakmai vitáról ld. az 1. sz. Függeléket. 2 Püski Levente: Társadalmi érdekképviselet és konzervativizmus. Debrecen, 1997. (továbbiakban: Püski, 1997.) 45. p.; Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp., 1991. 172. p.; Samu Mihály: A Horthy-korszak államformája és jogrendszere. In: Tanulmányok a Horthy-kor- szak államáról és jogáról. 16. p.; Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció állam- és kormányzati rendszere. In: Sánta Ilona (szerk): Egy letűnt korszakról, 1919-1945. Bp., 1987. 38-52. p. (továbbiakban: Romsics, 1987.), 45. p.; Takács Imre: A törvényhozás második kamarája. In: Társadalmi Szemle, 1995. 10. sz. (továbbiakban: Takács, 1995.) 66., 68. p. Zsitvay Tibor azt állítja, hogy Bethlen és Nagyatádi Szabó István közös megegyezésének köszönhető, hogy ekkor és így megalakulhatott a felsőház. Emiatt volt a nemzetgyűlési tárgyalás is viszonylag nyugodt. Forrás: Sípos Péter (szerk.): Magyarország, 1921-1941. Bp., 1999.; Zsitvay Tibor emlékiratai. Bp., 1999. 56., 135. p. Ezzel szemben Püski Levente azt állítja, hogy Nagyatádi nyilvánosan követelte, hogy a felsőház felállítása helyett a választójogot szélesítsék ki. Püski Levente: Az 1926. évi felsőházi törvény és politikai előzményei. In: Mazsu János (szerk.) Iparosodás és modernizáció. Bp., 1991. (továbbiakban: Püski, 1991.) 157. p. 3 Benedek S.: A felsőház. In: Jogállam, 1927. (továbbiakban: Benedek, 1927.) 75. p. Az elfogadott felsőházi törvény már nem zárja ki a nők tagságának lehetőségét. A választás útján bekerült felsőházi tagok választása titkos volt, megbízatásuk 10 évre szólt. Püski, 1991. 162. p.
