Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban

98

Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001)

későbbi reformországgyűlések hangulatát. A saját pecsétnyomóval és pénzzel rendelkező Páncél vármegye működésének hevességére jellemző, hogy alig kilenc évvel a megalakítása után azért tiltották be, mert a megyei gyülekezet az újoncállítás és Metternich rendeletéi ellen opponált.15 16 (Ezt követően már a reformkorban, csak 1832-ben indulhatott újra a szervezet működése — az engedélyező okirat szerint az előzőtől jóval szorosabb ellenőrzés mellett.16) A vármegye tevékenységét még figyelemre méltóbbá teszi, hogy egyik vezérük Szemere Bertalan volt.17

1796-ban felolvasták a három évig dolgozó Litteraria Deputatio munkálatának eredményét, amelynek tanulmányi, fegyelmi és gazdasági fejezetei új alapokra helyezték az iskolai élet egészét. A Litteraria Deputatio egyebek mellett évfolyamonként felvázolja a kötelező tananyagot, esetenként módszertani útmutatást is ad a hatékonyabb oktatás érdekében, illetve heti órarendet ír elő az osztályok számára.18 A sokszor meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott javaslat legfőbb értéke egyrészt abban áll, hogy az iskolai élet egészét szabályozta, másrészt az országban elsőként tette általánossá középfokon a magyar nyelven való oktatást és bevezette, illetve felvetette számos, a polgári életvitelhez nélkülözhetetlen tudomány és ismeret tanítását (pénzügytan, kereskedelemtan, egészségtan, pedagógia, mezőgazdaságtan, rajzolás).19 Az akkortájt rendkívül előretekintő oktatási rendszert nem fogadta mindenki kitörő örömmel. Patakon is meg-megerősödtek a konzervatívok, bár a debrecenihez hasonlóan ádáz csatározásokhoz nem bizonyultak elég elszántaknak. A „humán”-erők 1803-ban lendültek először támadásba, de éppen a kudarcuk után vezették be új tárgyként hazánk történetét és az egyetemes földrajzot. Szintén ekkor nőtt az ismétlő, repetens osztály bevezetésével nyolcévesre a középiskolai tanidő. A következő, 1810. évi — az 1806-os „álmosdi Ration” felbuzdult — támadásuk pedig súlyos vereséget hozott a latin műveltségű csoport számára. Ez a legújabb dokumentum Kornis szerint „a 19. század első felében a magyar középiskoláknak legsikerültebb és legmodernebb tanulmányi rendje.20 Ez a tanrend egyesítette a hagyományos oktatás tárgyait (vallástan, latin nyelv és irodalom, görög nyelv, logika, egyházi éneklés) és a modern tudományok (természettan, mennyiség15 SZENTIMREY MIHÁLY: Az esküdt deákok magyar könyvtára. Közművelődési könyvtár Sárospatakon a reformkorban. In: Magyar Könyvszemle, 1980. 1. sz. 15—32. p.

16 P.C.A.SRKKt. 1176. 16-17. p.

17 HARSÁNY! ISTVÁN: Sárospatak a magyar nevelésügy szolgálatában. Sárospatak, 1943.

18 A Literaria Deputatio munkálata. 1796. (továbbiakban: Lit. Dep. 1796,) SRKLt. K. b. II. 11. 177-190. p.

19 KÖDÖBÖCZ, 1986. 60-62. p.

20 KORNIS GYULA: A magyar művelődés eszményei 1777—1848. Bp., 1927.1. köt. 327. p.