Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KALÁSZATOK - Bubnó Hedvig: Az egyház szerepe a 18-19. századi társadalmi modernizációban a Pannon-térségben
Ismertetés 145 Mario Strecha (Horvátország, Zágráb — „A római katolikus egyház Horvátországban 1880—1918”) előadása kezdetén leszögezte, hogy Horvátországban az 1880-as években nem volt különösebb konfliktus a modern társadalom és az egyház között. Egyetlen kivételként utalt 1884-re, amikor megkísérelték bevezetni a zsidó emancipáció-törvényt, ám az ellenállás miatt a kormány az előterjesztést kénytelen volt visszavonni. Még a liberális katolicizmus két vezéregyénisége, Strossmayer és Racki is ellene nyilatkozott az emancipáció érvényesítésének. Az 1890-es évek közepétől — folytatta az elemzés — a horvát kormányban újra az egyház jogi helyzetét megváltoztató, a magyar egyházpolitikai reformokhoz hasonló törekvések jelentkeztek (polgári házasság, zsidók emancipációja). A társadalmi reakciók azonban erős differenciálódást eredményeztek. A liberális egyházpolitikai reformok kivédésére, a horvát nemzeti mozgalom fellendítésének eszközeként létrejött a politikai katolicizmus. A horvátság és a katolicizmus összekapcsolása — mutatott rá Strecha — a nemzetiségvállalás alapvető szempontja lett, melyben vallás és nemzetiség határa feloldódott. Az elkötelezett nemzeti mozgalommá vált politikai katolicizmus fő képviselőjével, Miroslav Kulmer gróffal szemben, a veszélyeztetett katolikus identitás védelmében, a fiatal, radikális klérust maga mögött tudó senji püspök, Antun Mahnic, lépett föl, aki immár a vallás prioritását hangsúlyozta a nemzeti ideológiával szemben. Az „először katolikus, azután horvát” jelszó megfogalmazásával kívánt változtatni a politikai katolicizmus ideológiáján, meghirdetve a horvát társadalom rekriszti- anizációját, amihez elengedhetetlenül szükségesnek tartotta az előzetes lelki megújulást. Programjában, kirekesztő álláspontra helyezkedve, különbséget tett „igazi” (azaz a felhívását feltétel nélkül követők) és „a többi” katolikus között. A modern társadalommal összeegyeztethetetlen felfogása és magatartása azonban szükségszerűen marginalizálódáshoz vezetett. Mahnic csak keveseket megnyerő álláspontjával szemben 1910-ben — a Horvát Keresztény Szocialista Néppárt megalakulásával — létrejött a többség támogatását élvező modern keresztény szocialista irányzat. A recenzióban ismertetett tanulmányok a Pannon-térség 18—19. századi történetének igen fontos fejezetét tekintették át. Az egyház, politika és a társadalmi változások viszonyának, egymásra hatásának birodalmi, regionális, tartományi, valamint helyi szintjeit rekonstruálva, és különböző tendenciáit elemezve számos közös és eltérő mozzanatra hívták fel a figyelmet. A konzerváló, restauráció s, illetve progresszív elképzelések és erők versenyét — az elméleti és a gyakorlati szempontokat kombinálva — konkrét megjelenési formákon keresztül
