Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KALÁSZATOK - Csíky Balázs - Mózessy Gergely: Rendi hagyomány és modernitás konfliktusa - diktatúrák szorításában
Kalászatok 127 Varga éppoly lelkesedéssel fogadta a nővéreket, mint elődje. Kissé módosultak ugyan az alkalmazási feltételek: végül Kovács M. Bellar- mina kántorként, Máté M. Loyola hitoktatóként, Máté M. Xavéria sekrestyésként kapott alkalmazást. A nővérek munkájáról már 1948 novemberében áradozott az ifjú lelkész a püspöknek: leglátványosabb a háborúban elkallódó templomi ruhák pótlására tett erőfeszítésük volt, ám karitatív tevékenységükkel is sok terhet levettek válláról.23 A nővérek erőfeszítéseiknek is köszönhető, hogy a lelkészséget 1949 áprilisában plébánia-rangra emelte Shvoy püspök.24 A mindennapokban azonban akadtak gyakorlati nehézségek. A község szerkezete — hosszan elhúzódó falu — és a távoli filia megközelítése új kihívást jelentett... Hogy a hagyományos rendi viselet és a kerékpár megfér-e egymás mellett, komoly fejtörést okozott. A nővéreket pártoló plébános és a püspök meglehetősen könnyedén kezelte a kérést, a magyar tartományfőnök — aki ismerte a helyi viszonyokat — szintén rugalmasnak mutatkozott. Ám a döntésnek a szatmárnémeti anyaházban kellett megszületnie, ahol a kérelem megvizsgálására és a döntésének papírra vetésére az alapvetően modern felfogású Marosán Mária Leonárda általános főnöknőnek már nem volt lehetősége, mivel a román belügyi szervek letartóztatták. Helyettesétől a szükséges beleegyezést pedig csak a nővérek munkájának dicséretével (klasszikus captatio benevolentiae!) és a püspöki tekintély bevetésével lehetett kicsikarni... A szöveg érdekes adalékot tartalmaz Mindszenty József és édesanyja 1949. május 30-i találkozójáról is, melyről egyébként a prímás is megemlékezett emlékirataiban.25 23 SzfvPL No.7367A - 2840/1948 és No.4575A - Sz.n./1948. nov. 27. 24 SzfvPL No.4575A - 1135/1949. 25 MINDSZENTY József: Emlékirataim. Bp., 1989. 331-332. p.
