Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése

Balogh Judit: A székely nemesség és a vallási hovatartozás kérdése 91

hozzájárult.19 Szintén Mikházán a templom fala „tele van aggatva címerekkel és kriptájában igen sok marosszéki nemes porladó csontjai pihennek. Ez azt bizonyítja, hogy a ferenceseket a templom építésében sok nemes szívű ember segítette, kiknek neveit föl se lehet sorolni. (Haller, Petki, Felvinczy, Kálnoki, Béldi, Bánffi, Torma, Halmágyi stb. családok.20) Csíkszékben, Szentmihályon a tornyot 1666-ban állíttatta Sándor Mihály és János, valamint Endes Miklós, a harangot szintén ekkor öntette ugyancsak Sándor János és Mihály. Magát a templomot is 1630-ban építették újjá.'21 A felsorolt adatok azonban mind a század második feléből származnak, nem a bethleni évekből. Öntudatos, sőt buzgó vallásosságról a székely nemesség körében ekkor főképpen a szombatos Péchy Simon esetében beszélhetünk, aki maga is tanította hitének tételeit, és már 1618-ban megpróbált a tanításai ellen fellépni az országgyűlés.22 1622-ben az országgyűlésen a korábbi rendelkezést megerősítették, sőt megszigorították,23 majd pedig bebörtönözték Péchy Simont és társait. A korábbi kancellárt csak többek jótállása fejében engedték haza szenterzsébeti birtokára.24 A jótállók között több, más felekezetű székelyföldi nemes is volt, mint például Kornis Ferenc vagy Mikó Ferenc, ami mindenképpen mutatja azt, hogy a székely nemességben a nemesi voltukból következő közösségi tudatuk erősebb összekötő kapocs volt közöttük, mint a felekezeti hovatartozásuk. Erről később Apor Péter úgy emlékezett, hogy „Nem vala inter privatos religionis respectus, az akár katolikus, akár kálvinista, akár unitárius, és ha találtatott magyar, csak emberséges ember volt, egyaránt szerették magokat, együtt vigadtanak, sőt az házasok között is nem vala respectus religionis, ugyanis Bethlen Gergelynek katolika felesége vala. Apor István katolikus, az felesége kálvinista, Gyulaffi László katolikus, az felsége unitária, Gyerőffi György katolikus, az felesége unitária, Thoroczkai István katolikus, az felesége kálvinista.”25 I. Rákóczy György uralma alatt mind Péchy Simont, mind pedig környezetét, amelyben több erdélyi nemes asszony volt, elítélték és áttérésre kényszerítették.26

19 BOROS, 1929. 85. p.

20 boros, 1929. 79. p.

21 Endes, 1938. 143. p.

22 POKOLY, 1904. II. köt. 183. p., az 1618 októberi országgyűlés határozata: „hogy a kik a négy bevett valláson kívül való eretnekséget (haeresis) követnének, ha a jövő karácsonyig előbbi vallásukra vissza nem térnek, ő Nagysága fiskális directorá- val bűntettessé meg, s mind pártfogóikat és védőiket, úgy személyökben, mind javokban.” EOE. VII. köt. 488—489. p.

23 EOE. VIII. köt. 108. p.

24 EOE. VIII. köt. 244-246. p.

25 Apor, 1978. 74. p.

26 Péchy Simon lányai, Kénosi Ferencné, Angyalos Istvánná, Péchy Margit, valamint Kendeffy Zsófia, Paczolay Péterné, Kornis Borbála.