Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez
Molnár Antal: Adatok a váci püspökség török kori történetéhez 63 egy napon valamennyit, máskor néhány nap, esetleg több hét (Gubasó- czy esetében két, Korompay esetében pedig öt hónap) eltolódással. A tanúvallomások elé mindig bemásolták a kérdőívet, a jegyzőkönyvekhez sokszor csatoltak mellékletként a jelölt életútjával kapcsolatos igazolásokat, az iratok között legtöbbször megtaláljuk a királyi kinevező okirat másolatát és a püspökök számára előírt hitvallás aláírt szövegét. Az egyetlen Rómában készült jegyzőkönyv Draskovich Györgyé, amelyet Ludovico Ludovisi bíboros protektor palotájában vettek fel, ezért a Dataria Apostolica levéltárában őrzött fogalmazvány-sorozatban található. Valamennyi kivizsgálás fennmaradt fogalmazvány formájában, tisztázatban csak három jegyzőkönyvet ismerünk. A királyi kinevezések és a jegyzőkönyvek dátumainak tanúsága szerint a váci püspökök kinevezésük után legtöbbször egy éven belül (Dvornikovich csak három év múlva) kérték vizsgálati eljárásuk lefolytatását, a pápai megerősítés azonban a század első felében sokszor hosszú éveket váratott magára. Nyilván részben ezzel, illetve a magyar püspöki kar és a római kúria közötti konfliktusokkal függött össze, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvek éppen a század közepéről nem maradtak fenn, és 1643—1647, illetve 1655—1657 között a püspökök ismét csak a királyi kinevezés birtokában működtek.19 A század második felében a római jóváhagyás elnyerése általában kevesebb időt vett igénybe, 1663 után valamennyi váci püspök megkapta a pápai megerősítést. 19 Ennek hátterére: TUSOR PÉTER: Az 1639. évi nagyszombati püspökkari konferencia. (A magyar klérus és a római kúria kapcsolatainak válsága és reformja). In: Századok, 2000. 431—459. p.; UŐ: A magyar egyházi elit és Róma kapcsolatainak ismeretlen fejezetei (1607—1685). Doktori (PhD) disszertáció. Bp., 2000.
