Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi György gyulai és vajdahunyadi uradalmaiban, 1520-1530

Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi uradalmaiban 41

lutheránus tévelygéseiről. Gosztonyi János 12 kérdést sorol fel az ügyben eljárók számára.26 A három plébános október 13-án teszi meg részletes jelentését a püspöknek a lutheránus eretnek Stoltz György életmódjáról, erkölcseiről és nézeteiről.27 A delikvenst ismerő klerikusok (köztük Imre hunyadi plébános és István hunyadvári káplán) hallották, hogy Stoltz Antikrisztusnak nevezte a pápát, tagadta, hogy az áldozópapok képesek Krisztus testévé változtatni az oltáriszentséget, mivel paráznák, s hirdette a papok nősülését. Továbbá szóban és tett- leg törte meg a böjtöt, együtt evett húst a románokkal, és dicsérte vallásukat (sectam valachalem), megkérdőjelezte a gyónás szentírási megalapozottságát, azt állította, hogy mindenki pap, ezért keresztelhet, feleslegesnek nevezte az egyházat, s a kézzel épített templomot. Keresztelő Szent János ünnepén eltaszította a felé nyújtott keresztet, s nevetett, mikor mások megcsókolták. A szenteket embereknek, latroknak hirdette, ereklyéiket ócskaságoknak. Szent Gergely pápa képét részegségében fejszével verte szét. Hasonlóan gyalázta a Szent Szűz ünnepeit. Kinevette a búcsút, az egyházi átkot, a szenteltvizet, a halotti misét, a reggeli és esti Ave Mariát, tagadta a purgatóriumot, s azt állította, hogy Isten Fián kívül senki sem mehet a mennybe. A papok fenti vallomását megerősítette Szentimrei András deák, s a vár többi tisztjei is. Ők azt is hallották, hogy Stoltz számon kérte Kapisz- trán Szent Jánoson és a magyar szenteken, valamint a hátai csodatévő szent véren,28 hogy átengedték Budát, s az országot a töröknek. A vizsgálat lefolytatói kérték végül a püspököt, tartsa személyüket titokban, mert közülük ketten is, a hunyadi plébános és a hunyadi várkáplán Stoltznak patrónusi joghatósága alatt állnak, aki kegyuruk, Brandenburgi György képviselője.

Feltűnő, hogy az új várnagy, aki legkorábban június elején érkezhetett meg szolgálati helyére, már Szent Iván napján botránkozást kelt (további tettei július 25-höz, augusztus 15-höz és szeptember 8-hoz kapcsolódnak). A hitelesnek tűnő vallomásokból egy meggyőződéses eretnek következetes, nyíltan egyházkritikus magatartása tárul elénk. Stoltz botrányos szavainak és tüntető cselekedeteinek többsége elhelyezhető a lutheri tanítás hátterén. Igaz, a megbotránkoztatást és az erőszakot nem helyeselték a wittenbergiek, Stoltz azonban nem is ve26 ETE. 284k (nr. 276.)

27 ETE. 285-288. p. (nr. 277.)

28 A bátai bencés apátság Szent Vér ereklyéje. 1415-ben észlelik a vért az oltáriszent- ségen, IV. Jenő 1434-ben kanonizálja a búcsújáró-helyet, a Hunyadiak az 1441-es bátaszéki győzelem után különösen tisztelik, II. Lajos is meglátogatja a mohácsi csata előtt, a törökök elől Pannonhalmára menekítik. Ld. CSAL0G JÓZSEF - DERCSÉNYI DEZSŐ: A bátai apátság és Krisztus vére ereklyéje. Pécs, 1940.