Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi György gyulai és vajdahunyadi uradalmaiban, 1520-1530

Közleménye

A reformáció kezdetei Brandenburgi György gyulai és vajdahunyadi uradalmaiban, 1520—1530

Csepregi Zoltán

H

azai egyháztörténészeink nagy kedvence, brandenburgi György őrgróf, II. Ulászló király unokaöccse, II. Lajos gyermekkirály gyámja, a brandenburgi választófejedelem és a búcsúüzletbe keveredett Albrecht mainzi érsek unokatestvére (1484—1543) húsz évig élt Magyarországon. Uralkodó nagybátyja kezére játszotta a kor legnagyobb örökségét, a Hunyady-Frangepán vagyont, e módon honosságot és főispá- ni széket, ám ezzel együtt irigyeket és ellenségeket is szerzett neki. György kezdettől fogva arra törekedett, hogy magyarországi jószágait csere vagy adásvétel útján szüéziai birtokokra változtassa, megvalósítva ezzel családja régi álmát, az Odera völgyében való terjeszkedést, ezen igyekezetét Nándorfehérvár eleste (1521) és a török fenyegetés még inkább ösztökélte. Amikor 1525-ben budai rezidenciájáról végleg Felső-Sziléziába, a jágerndorfi hercegségbe költözött, Gyula és Vajdahunyad kivételével már mindenén sikerült túladnia. Noha továbbra is e két uradalomból folyt be jövedelmének jelentős része, mintegy évi tízezer arany,1

1 Staatsarchiv Nürnberg, Brandenburger Literalien (továbbiakban: BL) 1056, idézi: VERESS Endre (szerk.): Gyula város oklevéltára (1313—1800). Bp., 1938. (továbbiakban: VERESS, 1938.) 87—91. p. (nr. 119.); PATAKI, IOSIF: Domeniul Hunedoara la inceputul secolului al XVI-lea. Studiu si documente. Bucuresti, 1973. (Biblioteca istorica, 39.) (továbbiakban: PATAKI, 1973.) 321. p.; BORSA IVÁN: A Hunyady család