Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sárai Szabó Katalin: Nőkép a református sajtó tükrében, 1867-1918
Sárai Szabó Katalin: Nőkép a református sajtó tükrében 17 kólák nincsenek. ... Minden nevelés végcélja Isten országa létesítése... Jézus tanítványokat választott a nőnemből is, és hogy akarta azokat célja munkásaivá tenni nemük s hivatásuk szerint, mutatják eme szavai: »Itt nincsen sem férfi, sem asszony, mert ti mindnyájan egy vagytok a Jézus Krisztusban.« (Gál. 3.28) Es e nőtanítványok sáfárkodnak vala az ő marháikból; vagyis a pesztalozziféle kifejezést használván magyarázatul: sáfárkodnak a minden erők egyetemlegével, mely hit s szeretet. Magában evangéliumunkban van tehát e kötelesség, melynek egyikét is nem teljesítve lelki nyugalmunkat, Isten országa felé haladásunkat gátoljuk.”27 A szerző a Bibliára hivatkozva evangéliumi parancsként értelmezte a nőnevelés ügyét és megpróbálta felkelteni az egyházi társadalom felelősségérzetét, és ráirányítani a figyelmet a lelkészek és tanítók helyzetére, akik számára nehézséget jelentett leányaik taníttatása, a társadalmi elvárásnak megfelelő nevelésük biztosítása. Később Debrecenben is (özv. Walkó Károlyné 1864-ben), Pesten is (Kalocsa Róza 1865-ben) nyitottak protestáns, magyaros szellemű nőnö- veldét. Ezekben az iskolákban célul tűzték ki a tudományos képzést, az erkölcsi, vallási nevelést, a rend, csinosság, munkásság elsajátítását, és mindezek kiegészítéseként a házi dolgok ismeretének oktatását.28 1868-ban a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain, Trtyenszky Gyula az ellen a felfogás ellen emelt szót, amely szerint a nők művelése nőiségük elvesztéséhez vezet. Trtyenszky szerint „A nőt háza falai közé zárta a közvélemény, a családi élet körvonalán belül határozódott a nő világa, melyen túl nőiségének elvesztése nélkül nem léphetett. ... E nézetet osztja a jelenkor is, szigorú határvonalt húz a férfi s nő szellemi míveltsége közt, s míg a férfiú kiképeztetése előtt utat nyit, ... addig a nő közmívelődése előtt sorompót zár azon feltevéssel, hogy a nő, nőisége zománcát vetkőzte le, ha több akar lenni mint házias. ... a családi életen kívül feltűnő nőről azt hiszi a világ, drágán vásárolták meg a helyet, mit a nyilvános életben elfoglalnak, mert legtöbb esetben a hírkoszorúért a boldogságról kell a nőnek lemondani, s ezért inkább megütközéssel mint szeretettel tekint reájuk a világ, mint eredeti utjától eltérő üstökösre.”29 A lányok, főként a középosztálybeli lányok nevelésében a gyakorlati képzést tekintette elsődlegesnek, hogy akár önerejükből is képesek legyenek fenntartani magukat, ha azt élethelyzetük megkívánja. Trtyenszky nemcsak a konkrét prob27 DÓCZI GEDEON: Felszólamlás a magasb nőiskolák ügyében. In: PEIL, 1861. szeptember 1. 1139. p. 28 Özvegy Walkó Károlynénak a debreceni nagytiszteletü ref. egyháztanács alatt álló felsőbb leányiskolája. In: PEIL, 1864. október 2. 1306. p.; Nőnöveldei vizsgálat. In: PEIL, 1865. március 12. 348. p. 29 Trtyenszky Gyula-. Nőnevelés. In: PEIL, 1868. november 8. 1445. p.
