Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Kilencven éve alakult az Országos Református Lelkészegyesület
134 Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001) tat és vacsora 8 órakor, de utána még lehetett megbeszélés. Délelőtt három, délután két előadást tartottak. Közebéd általában 1000 terítékre készült, de később jubileumi üléseken és az ORLE társszervezeteinek együttes ülései idején 4000 terítékes közebéd is volt. Pohárköszöntők meghatározott rend szerint hangzottak el. Előfordult, hogy Baja Mihály alkalmi költeményt olvasott fel az éppen folyó ORLE kongresszus kirándulásáról. A kongresszusokhoz 1-2 kirándulás is járult. A lelki, szellemi és testi felüdülés alkalmai voltak ezek. Az ORLE a 20-as években alakult testvérszervezetei az anyaszervezettel együtt tartották évi kongresszusukat (közgyűlésüket).4 Lázas, de megfontolt tevékenység követte az ORLE megalakulását. Szívós munkával, lépésről-lépésre valósították meg célkitűzéseiket. A célkitűzések is bővültek. Az élet kihívásait programmá fogalmazták és többnyire véghez is vitték. 1908-tól Lelkészegyesület címen hetilapot jelentettek meg. Még abban az évben elfogadta a közgyűlés a lelkészi egyenruha javaslatát. Az egyenruha bokáig érő tógából állt, derékon széles övvel, palástból és Bocskai-süvegből. A püspökök, esperesek és egyes jó jövedelmű lelkészek körében terjedt el. A tóga azt a célt szolgálta, hogy ne maradjanak el külső megjelenésben sem a katolikus papoktól. A lelkészképzés, a teológiai akadémiák reformja ekkor napirendre került, aztán koronként visszatértek e témára.5 1910-ben az istentiszteleti reform ügye, 1912-ben Szabó Aladár, a Bethánia Egylet alapítója javaslatá4 Az ORLE kongresszusainak programját, az odautazást, utazási kedvezményt, elszállásolást, kosztolást, a program minden percét, kirándulását és hazautazását előre kidolgozták és a Lelkészegyesületben leközölték. A reggel fél 7 órai áhítat és reggeüvel kezdődő közölt program 1922-ben: LE, 1922. október 14. 209—210. p. Későbbi években a reggeli negyed 8-ra, az áhítat 8 órára kényelmesedett. A társ- szervezetek megalakulása után az ORLE kongresszusok keretében azok is sorra megtartották évi közgyűlésüket. A 4000 terítékes közebéd a Második Országos Presbiteri Értekezlet alkalmával volt. Másnap az ORLE látta vendégül a Presbiteri Világszövetség külföldi tagjait 1000 terítékes közebéden. LE, 1927. július 30. 246. p.; BAJA MIHÁLY: Új honfoglalás. Vitézi ének Csikesz Sándorról. 15 négysoros versszak. Baja Mihály jegyzetével. — Ferenczy Károly adománya a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárnak: Baja Mihály kéziratos hagyatéka. 5 VADNAI, 1994. 48. p. Az 1908. évi kongresszuson Kontra Aladár javaslatát fogadta el az ORLE a lelkészi egyenruhára nézve. Az egyenruha-kérdés később is előkerült még komplettebb formában: FÜLEKI KOVÁCS ZOLTÁN: A református lelkészek címéről és papi egyenruhájáról. In: LE, 1927. október 22. 342—343. p. Az egyenruha mellett a lelkészi személyek egyházi és világi címéről is vita folyt akkor a Kálvinista Szemleben és a Lelkészegyesületben. Ezekhez együtt szólt hozzá Füleki Kovács cikke. Az 1987-es állapotok cím-kérdését ld. CSOHÁNY JÁNOS: Magyar református hivatali ügykezelés. Debrecen, 1987. (A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének Tanulmányi Füzetei, 9.) Ideje lenne az MRL keretében megtárgyalni és a hivatalos egyháznak javaslatot tenni ma is főleg a címek szabályozásáról és lehető egyszerűsítéséről. Az evangéliumi testvériség kifejezése irányába kellene elmozdulni. A világi emberektől is inkább elválasztanak a számukra ásatag főtiszteletű és nagytiszteletű címek.
