Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. századi forrásai az Evangélikus Országos Levéltárban
Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. sz.-i forrásai 97 Egyházmegyei Levéltárak A következő egyházkormányzati szint az egyházmegye volt. Harmincnyolc evangélikus egyházmegye volt 1880-ban Magyarországon, amelyek nagyobb részt a vármegyék szerint szerveződtek. Az Evangélikus Országos Levéltárba azok az egyházmegyei levéltárak kerültek be 1955 után, amelyek terültének nagy része a Trianon utáni Magyar- országon maradt. A kerületekhez hasonlóan az egyházmegye is a mindenkori esperesek szerint változtatta székhelyét. Adminisztrációja elvben létezett, a múlt században általában levéltárosa is volt. Az egyházmegyei anyagok mennyisége és feldolgozottsága a szerint változik, hogy az egyes esperesi levéltárosok milyen alapossággal végezték munkájukat. Ezért ezek a fondok igen nagy különbségeket mutatnak. Kutathatóságukat az is nehezíti, hogy gyakran több időpontban és több helyről érkeztek be levéltárunkba egy egyházmegyéhez tartozó iratok. Az Evangélikus Országos Levéltár jelenleg huszonöt egyházmegye iratanyagát őrzi. E fondok részletes bemutatása túllépné ennek a közleménynek a kereteit, ezért példaként csak két, rendezett és bőséges anyaggal rendelkező egyházmegyei levéltárat ismertetek. A Békési egyházmegye a Bányai egyházkerülethez tartozott, így az itt található iratok, a többi, bányai kerületi egyházmegyei levéltárhoz hasonlóan, részben pótolják az egyházkerület megsemmisült anyagát. A levéltár 19. századi iratainak nagy részéről darab szintű jegyzék készült a múlt század végén. Ez, a dunántúli jegyzékhez hasonlóan, tárgyi csoportokban írja le a levéltár anyagát. A levéltár gerincét a közgyűlési iratok, illetve az egyházmegye vezető tisztségviselőinek - felügyelő és esperes - levelezései alkotják. Ebben a fondban is találhatunk prédikációkat. Egyházközség-, illetve helytörténet kutatáshoz nélkülözhetetlenek az egyházközségi leltárak, számadások, népmozgalmi jelentések és a különböző - általában a gyülekezet, lelkész, tanító - „háromszögben” zajló perek iratait. Figyelemre méltók a különböző egyházmegyei ad hoc bizottságok dokumentumai is, amelyek úgy a kerületi, illetve országos jelentőségű ügyekben, mint az egyes egyházmegyéhez tartozó gyülekezetek helyi problémás ügyeiben eljártak. A középiskolák mellett az elemi iskolákról is nagyon sok adat, kimutatás és összeírás szerepel az iratok közt. A Tolna-Baranya-Somogyi, nagy kiterjedésű, főleg németek lakta és mára nagyobb részt elpusztult gyülekezetekből álló egyházmegye levéltára főleg hely- és gyülekezettörténeti szempontból érdekes. A
