Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Judit: A református egyház előkészületei az 1848-as miniszteriális konferenciára
76 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) visszatértek a vallásügyre. A levélváltást Szoboszlai hivatalos naplójában követhetjük nyomon.1 Mindketten úgy vélték, jobb nem hozzányúlni az 1844/3. törvénycikkhez, mert csak szigorítását várhatnák. A vallásügyben előrelépést egyedül akkor remélhetnek, ha az nem felekezeti ügyként, hanem nemzeti ügyként tárgyaltatik. Ezért úgy tervezték, hogy a tiszántúli egyházkerület majd 1848. májusi gyűléséből fog felirattal fordulni az ország rendjeihez vallásügyben. A márciusi események, a forradalmi változások azonban gyors cselekvésre ösztönözték az egyházi vezetőket. A március 29-re összehívott kon- zisztóriumi gyűlés előtt már március 22-én rendkívüli gyűlést tartottak Debrecenben, hogy „a jelen sürgetős körülmények” között „a törvényhozás eleibe egyházkerületünk nevében haladék nélkül kérelemlevél terjesztessék”. Természetesen ilyen rövid időn belül a nagy kiterjedésű kerület távolabbi részéről nem érkezhettek meg a tisztségviselők. A 22-i gyűlésen a 15 egyházi (lelkészi), jórészt debreceni illetékességű képviselőn kívül 31 világi jelent meg, a város, a vármegye tisztségviselői.0 Összehasonlításul: a 29-i „rendes” gyűlésen 15 egyházi és nyolc világi vett részt az egyházmegyék képviseletében.4 * 6 * A gyűlésen megjelentek a szuperintendensnek már előzetesen elkészített jegyzetei alapján petíciót szerkesztettek. A pesti tizenkét pont mintájára pontokba foglalt kérelemlevél nem csupán a tiszántúli református egyház- kerületnek, hanem mind a négy református szuperintendenciának, sőt általában a magyarországi protestáns egyházaknak vallásügyi kívánalmait összegezte. A kérelemlevelet 3000 példányban kinyomtatta a szuperintendencia - szabadon tehette, a cenzúra megszűnt 4Szoboszlai szuperintendenssé választásától kezdve vezette a naplót haláláig (1841- 1855), sajnos épp az 1848-as kötet hiányzik a sorozatból, mivel utólag megsemmisítették. Az önkényuralom időszakában rendelet mondta ki, hogy a jegyzőkönyvekből törölni kell a szabadságharc emlékét, így semmisült meg az 1848-as kötet és az 1849-es első fele. Szoboszlai maga jegyezte az 1849-es belső oldalára: „Ezen naplóból a 3-k laptól fogva a 229-k lapig minden levelek kiszakasztattak, a 229-k lapon álló sorok pedig letöröltettek január 6-kán 1851[...] kerületi kormányi magas rendelet folytán s értelmében.” Érdekes, hogy az első lapot a kötetben hagyták, pedig ezen szerepel a bejegyzés, hogy január 2-án megérkezett a hír: a nemzetgyűlés Debrecenbe jön haladék nélkül, s milyen intézkedéseket von ez maga után. TREL. I. 1. Elnöki iratok (e) 5. k. rTREL. I. 1. a 19. k. 515. p. Tjo. 537. p. A tíz pont nyomtatásban a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (PEIL) jelent meg: PEIL, 1848. 15. sz. (április 9.) 449-450. p.
