Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Judit: A református egyház előkészületei az 1848-as miniszteriális konferenciára

76 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) visszatértek a vallásügyre. A levélváltást Szoboszlai hivatalos napló­jában követhetjük nyomon.1 Mindketten úgy vélték, jobb nem hozzá­nyúlni az 1844/3. törvénycikkhez, mert csak szigorítását várhatnák. A vallásügyben előrelépést egyedül akkor remélhetnek, ha az nem felekezeti ügyként, hanem nemzeti ügyként tárgyaltatik. Ezért úgy tervezték, hogy a tiszántúli egyházkerület majd 1848. májusi gyűlésé­ből fog felirattal fordulni az ország rendjeihez vallásügyben. A márci­usi események, a forradalmi változások azonban gyors cselekvésre ösztönözték az egyházi vezetőket. A március 29-re összehívott kon- zisztóriumi gyűlés előtt már március 22-én rendkívüli gyűlést tartot­tak Debrecenben, hogy „a jelen sürgetős körülmények” között „a tör­vényhozás eleibe egyházkerületünk nevében haladék nélkül kérelemle­vél terjesztessék”. Természetesen ilyen rövid időn belül a nagy kiterje­désű kerület távolabbi részéről nem érkezhettek meg a tisztségvise­lők. A 22-i gyűlésen a 15 egyházi (lelkészi), jórészt debreceni illetékes­ségű képviselőn kívül 31 világi jelent meg, a város, a vármegye tiszt­ségviselői.0 Összehasonlításul: a 29-i „rendes” gyűlésen 15 egyházi és nyolc világi vett részt az egyházmegyék képviseletében.4 * 6 * A gyűlésen megjelentek a szuperintendensnek már előzetesen elkészített jegyzetei alapján petíciót szerkesztettek. A pesti tizenkét pont mintájára pon­tokba foglalt kérelemlevél nem csupán a tiszántúli református egyház- kerületnek, hanem mind a négy református szuperintendenciának, sőt általában a magyarországi protestáns egyházaknak vallásügyi kívánalmait összegezte. A kérelemlevelet 3000 példányban kinyom­tatta a szuperintendencia - szabadon tehette, a cenzúra megszűnt ­4Szoboszlai szuperintendenssé választásától kezdve vezette a naplót haláláig (1841- 1855), sajnos épp az 1848-as kötet hiányzik a sorozatból, mivel utólag megsemmi­sítették. Az önkényuralom időszakában rendelet mondta ki, hogy a jegyzőköny­vekből törölni kell a szabadságharc emlékét, így semmisült meg az 1848-as kötet és az 1849-es első fele. Szoboszlai maga jegyezte az 1849-es belső oldalára: „Ezen naplóból a 3-k laptól fogva a 229-k lapig minden levelek kiszakasztattak, a 229-k lapon álló sorok pedig letöröltettek január 6-kán 1851[...] kerületi kormányi ma­gas rendelet folytán s értelmében.” Érdekes, hogy az első lapot a kötetben hagy­ták, pedig ezen szerepel a bejegyzés, hogy január 2-án megérkezett a hír: a nem­zetgyűlés Debrecenbe jön haladék nélkül, s milyen intézkedéseket von ez maga után. TREL. I. 1. Elnöki iratok (e) 5. k. rTREL. I. 1. a 19. k. 515. p. Tjo. 537. p. A tíz pont nyomtatásban a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (PEIL) jelent meg: PEIL, 1848. 15. sz. (április 9.) 449-450. p.

Next

/
Thumbnails
Contents