Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században
66 Egyháztörtcneti S cmle 1/1 (2000) föesperesek püspöki rendeletre végezzék el a canonica visitatio-t és erről írásos jelentést tegyenek elöljárójuknak. Ezzel az egyházkormányzatnak két célja volt: egyrészt a plébániák és plébánosok jövedelmeinek és bevételeinek írásban való rögzítése, amely az esetleges túlkapások megakadályozására is szolgált, másrészt a már igen elterjedt „eretnekség” azaz a protestantizmus elterjedésének és formáinak pontos leírása és ellenőrzése.3 Magyarországon az egyházlátogatások a 16. században az államhatalom kezdeményezésére indultak meg, amely főleg a második szempont, azaz a protestantizmus ellenőrzése és a régi vallás helyreállítása szempontjából tartotta ezeket fontosnak. A törvénycikkek, amelyekkel elrendelték ezeket (1548/6. és 1548/10.), szintén ilyen értelemben határozták meg a vizitációt. Nem véletlen tehát, hogy a legkorábbi - 1560-1562 közötti - vizitációink, amelyek csak az esztergomi és veszprémi egyházmegyében maradtak fenn, a hangsúlyt kizárólag a papok erkölcseinek, hibáinak, esetleges eretnekségüknek szentelték.4 A 18. század elején, 1720 körül már látható volt a katolikus egyház győzelme és a protestantizmus háttérbe szorítása, befejeződtek a véres vallásháborúk, és elkezdődött az államvallás szervezetének kiépítése, a protestánsok lassú, néha erőszaktól sem visszariadó meggyőzése arról, hogy egyetlen módjuk és lehetőségük karrierépítésre, meggazdagodásra, egyáltalán életbe maradásra, ha áttérnek a katolikus hitre.0 Mindez a vizitációkban is pontosan tükröződött, hiszen 1781-ig, II. József türelmi rendeletének kiadásáig kötelessége volt a főespereseknek a plébániák területén élő protestánsok vizitációja is, amelyek a protestáns egyházak szerencséjére számos értékes adatot őriztek meg számukra. De míg az előző századokban azért ellenőrizték a protestánsokat, hogy visszavezessék őket a katolikus egyházhoz, most már különálló szervezetként kezelték őket, elfogadva, hogy van 3VARGA, 1989. 345. p.; TOMISA ILONA: Visitatio canonica. Az Esztergomi Főegyházmegye Barsi Főesperességének egyházlátogatási jegyzőkönyvei, 1647- 1674. Bp., 1992. 6-7. p. 'PL. Acta Visitationalia Liber 1. Kiadásai: BUCKO, VOJTECH: Reformne hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava, 1939. 123-233. p.; KOLLÁNYI FERENC: Képek a magyar hitújítás idejéből. Magyar Sión, 1891. 749-760., 840- 855., 899-916. p. A veszprémi egyházmegye egyházlátogatásaira: PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai, 1554-1760. Veszprém, 1947. "VARGA, 1989. 346. p.
