Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - RECENZIÓK - Brandt, Julianne: Weber's Protestant Ethic: Origins, Evidence, Contexts
Recenziók 169 Troeltsch Saint Louis-i látogatását elemzi a „protestáns etika” valamint kettőjüknek a vallások gazdasági és szociális etikájáról alkotott nézeteinek megfogalmazása előtt. (357—384. p.) Az 1904-es világkiállításhoz számos tudományos kísérő rendezvényt is szerveztek, így az egész világból meghívták a vezető tudósokat, hogy megvitassák az új század kihívásait, s kidolgozzák közös tennivalóikat is. Németországból többek között Weber és Troeltsch utazott filozófusként illetve szociológusként Saint Louis-ba. Egyes levelek és naplófeljegyzések (sajnos csak már publikált források) Rollmann az elméleti elvárások illetve az amerikai realitás összeütközését követi nyomon, írása így nemcsak a szociológiai érdeklődésű olvasó számára lebilincselő, helyenként kifejezetten mulatságos olvasmány. Az egyik legnagyobb kihívást nyilván az jelentette, hogy a századforduló német valósága, ületve az abból kialakított tapasztalatok milyen konfliktusokba kerültek az amerikai tömegtársadalom újszerű jelenségeivel, például Marianne Weber szemében az egyén értékéről vallott felfogás kezdett töredezni a nagyvárosi nyüzsgés közepette. A kötetben leírt tudománytörténeti eredmények, így különösen a tézis „archaeológiájá”-val foglalkozó szakaszok, valamint a benne rejtőző politikai kötődések gondos rekonstrukciója lenyűgöző, s a kötetet tudományszociológiai eseménnyé is teszi. Ugyanakkor a cikkek összességéből levonható az a következtetés, hogy a „protestáns etika” hosszú élete, a rá vonatkozó viták hevessége nyilvánvalóan nem feltétlenül egyes állításainak időtálló voltától függ. Metodológiai pluralizmusa, az adott történeti és helyi körülmények között való emberi cselekvésről alkotott modellje mindezen túl heurisztikai inspirációt nyújt. Kritikusai (ebben a kötetben is) mind teológiatörténeti, mind társadalomtörténeti tekintetben, a tézist támadva vagy támogatva, óriási mennyiségű anyagot hordtak össze arról, hogy változó társadalmi struktúrákban, adott történeti helyzetekben, politikai csatározásokban, mentalitásbeli mikroklímákban hogyan fogalmazták újra hitvallásuk tételeit egyházi vezetők, teológusok valamint a hívek, illetve azokat az adott világuk kihívásaira alkalmazták, ugyanakkor az előbbieket vallási eszmerendszereik szerint értelmezték. Általánosságban megmarad tehát a kérdés a vallási eszmerendszerek gazdasági etikájáról, éppúgy mint az, hogy mit mondtak a mindennapi élet világáról, hogyan szűrődött le mindez a mondanivalójukban. A kötet arra is kitűnő példát nyújt, hogy milyen sokszínű források használhatók fel az említett kérdések kutatására. (Julianne Brandt)
