Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - RECENZIÓK - Balogh Judit: Rácz István: Protestáns patronátus - Debrecen város kegyurasága
Recenziók 155 A kegyúri jog bemutatása után elsőként arra keres választ a szerző, hogy birtokosként, a város vagyonának tulajdonosaként, azaz a kegyúri jog gyakorlójaként ki azonosítható Debrecen városa esetében. Ezt követően a város felekezeti arányainak bemutatásával Rácz István azt a toposzt igyekszik eloszlatni, ami sommásan a „kálvinista Rómá”-t látja Debrecenben. Az általa felsorakoztatott adatok világosan mutatják, hogy a város vallási élete már a 18. század végére sokszínűvé vált, még akkor is, ha megmaradt a reformátusság dominanciája. A protestánsok által gyakorolt patrónusi jog elemei, mint például a papmarasztás és a papválasztás joga, valamint a kegyúri támogatás különféle formái azt mutatják, hogy a debreceni reformátusság, ha protestáns sajátosságokkal is, de gyakorolta patrónusi jogait egyházával szemben. A kötet utolsó fejezetei azt a törekvést mutatják be, ahogyan az újra megjelenő katolikusság, maga a katolikus egyház, és természetesen az Udvar is, éppen a kegyúri jog eredeti megjelenési formájára és a katolikus egyházhoz való kötődésére hivatkozva igyekeztek rábírni a város közönségét, hogy a katolikus egyházzal szemben is patrónus- ként viselkedjék. Rövid összegzés zárja ezt a hallatlanul izgalmas kérdést feldolgozó hiánypótló munkát. Mivel a szerzőnek a kötet elején megfogalmazott célja az volt, hogy a kérdés jogtörténeti vonatkozásait mutassa be, mégpedig minél teljesebb képet adva a probléma minden aspektusáról, megállapítható, hogy ennek a céljának maradéktalanul eleget tett, és műve nagyszerű segédeszköz a téma kutatói számára. Megállapításai nemcsak Debrecen, de más protestáns mezővárosok vizsgálatakor is hasznosak, és új elemekkel gazdagítják a hazai mezőváros-kutatást. Hasonló vizsgálatok elvégzése más városok esetében képet adhatna a magyarországi protestáns patronátus történetéről. Csak remélhetjük, hogy a jogtörténeti vonatkozások feltárása után vagy során mód nyílik arra is, hogy mindezek társadalomtörténeti hatását is feldolgozza az egyház- és társadalomtörténet. (Balogh Judit)
