Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szigeti Jenő: Országos evangélikus esperesi értekezlet 1958-ban
136 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) történet-írás által nem kellően vizsgált epizódja volt az 1958. január 23-i esperesi gyűlés,* 2 3 melynek jegyzőkönyvi másolata dr. Groó Gyula professzor úr iratgyűjteményéből került a birtokunkba. Dokumentum Országos esperesi értekezlet 1958. január 23. Üllői út 24. sz. alatt Jelen vannak/ Mihályfi Ernő egy. felügyelő, D. Dr. Vető Lajos püspök, Grünvalszki4 Károly főt., Koren Emil, Sikter Anddiószózatot intézett az ország népéhez és a világhoz, majd másnap Ravasz László református püspökkel közösen Mindszentyt is felkeresték. A forradalom leverését követően Ordass hivatalában maradt, de az újjászerveződő Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomására 1958-ban távoznia kellett posztjáról. A Déli Evangélikus Egyházkerület tanácsa ez év június 24-én törvénytelennek nevezte Dezséry lemondását és az ezt megerősítő 1956. december 12-i határozatot. Dezséry visszatérése után azonnal lemondott, utóda (1987-ig) Káldy Zoltán lett. Ordasst októberben kényszernyugdíjazták. Megjegyzés: A jegyzetek forrásai minden esetben: BALOGH MARGIT - GERGELY JENŐ: Egyházak az újkori Magyarországon, 1790—1992. I—II. köt. Bp., 1993—1996. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak. 1. ill. 4.) 2 Az értekezlet közvetlen előzménye az volt, hogy Vető Lajos, az északi egyházkerület püspöke és Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő valamint Horváth János, az ÁEH elnöke január 21-én közös nyilatkozatot írtak alá az állam és az egyház viszonyának rendezéséről. Az együttműködés alapját az 1948. évi egyezményekben jelölték meg, a Kádár-kormányt pedig az egyháziak „Istentől rendelt felsőbbségnek” ismerték el. 3 A fontosabb résztvevők: Mihályfi Ernő (1898—1972) baloldali kisgazdapárti politikus, lapszerkesztő, 1947-ben rövid ideig tájékozatásügyi majd külügyminiszter, az evangélikus egyházban az állammal való szoros együttműködés álláspontján állt. 1952-ben lett egyetemes egyházi és iskolai felügyelő, 1956. októberében lemondott, majd az 1957. évi tisztogatások után újra elfoglalta, és haláláig be is töltötte pozícióját. Vető Lajos (1904—1989) szintén az állammal való teljes együttműködés alternatíváját megvalósító egyházi személy, 1948-tól a tiszai, majd annak megszűnte után az északi egyházkerület püspöke. 1956. november 1-én lemondott, majd 1957 végén visszahelyezték hivatalába, melyet 1967-ig töltött be. 1957. december 30-án magas állami kitüntetést kapott „az ellenforradalom alatt a népi hatalom mellett tanúsított bátor helytállásért és [...] az állam és az egyház jó viszonyának érdekében kifejtett áldozatos munkásságáért”. Koren Emil: 1958. június 24-én, Ordass lemondatása, valamint Dezséry ennek nyomán támadt visszalépése után rá bízták (ideiglenes jelleggel) a déli egyházkerület vezetésével.) Mekis Ádám: esperes, békéscsabai parókus, 1957 végén Vető Lajossal együtt tüntették ki. Káldy Zoltán (1919—1987) 1958 októberétől a déli egyházkerület püspöke, ld. előző jegyzett ben írtakat. Görög Tibor: később hosszú ideig az Evangélikus Elet főszerkesztője, 1988-tól a Lutheránus Világszövetség európai referense. Horváth János: kommunista politikus, 1952—1959 között az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. 4 Helyesen Grünwalszky Károly evangélikus lelkész, 1974. április 4-én magas állami kitüntetésben részesült.
