Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Gyulai Éva: A görömbölyi görögkatolikus egyház 1877. évi canonica visitatioja (1. rész)
Ill Gyulai Éva: A görömbölyi görögkatolikus egyház ruszinokkal jelenik meg, s az 1730-as években fatemplomát már újjáépítették, s nem sokkal alapítása után a legnépesebb egyház lesz a Bükk-alja és a Sajó-vidék régiójában. Az egri egyházmegye 1769. évi canonica visitatioja szerint 304 felnőtt és 84 gyermek volt görögkatolikus vallású Görömbölyön, míg a római egyháznak ugyanekkor 133 felnőtt és 47 gyermek híve volt. Maga a falu is különleges szerepet játszott a rendi korszak Miskolc környéki egyházi birtoktörténetében. Görömböly ugyanis a középkortól kezdve a szomszédos tapolcai bencés monostor birtoka, s mint az apát alapítványi jószága, a tapolcai uradalom része, megmaradt egyházi birtoknak a török korban, a monostor pusztulása után is. Görömböly a magyarországi egyháztörténetbe görögkatolikus anyaegyházán túl éppen a birtoklás folytán írta be a nevét, hiszen javadalmas birtokosa Mária Terézia adománya folytán a munkácsi görögkatolikus püspök lesz. A munkácsi püspökök 1771-ig az egri püspökségen belül hely- nöki rangban működtek, s csak a munkácsi egyházmegyei megalapításával kerültek ki az egri püspökök joghatósága alól. Az egyházmegye első püspöke Bacsinszky András (1732—1809) lett, aki a joghatóság mellett elnyerte a tapolcai apát címet és az uradalom javadalmát is. Talán nem véletlen, hogy a királynő egy olyan uradalommal támogatta, amelynek legnépesebb és legjövedelmezőbb birtoka a 18. században Görömböly jobbágyfalu volt, az a hely, amely a vidék görögkatolikus egyházi centruma lett. így a 18. század utolsó harmadától a falu népességének nagyobb, ruszin anyanyelvű része a munkácsi püspökben már nemcsak egyházi vezetőjét, hanem földesurát és kegyurát is tisztelte. Kora egyik legnagyobb hatású egyházi személyisége, Bacsinszky 1787-ben Kassa, majd Eperjes székhellyel vikariátust szervezett, amely 1818-ban önálló görögkatolikus püspökséggé vált. A forrásközlésünkben szereplő jegyzőkönyvet már az eperjesi püspök által elrendelt egyházlátogatás során vették fel. A szövegkiadás az egyháznál őrzött nyomtatott latin nyelvű kérdőíven kézírással megörökített egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján készült, a kérdéseket azonban nem fordítottuk le teljes egészében, csak regeszta, illetve cím, kérdőpont formájában közöljük őket, a kézírásos válaszokat, a jegyzőkönyvnek az egyháznál őrzendő „párját” viszont szó szerinti fordításban adjuk közre. A latin szövegben előforduló görög, egyházi szláv és ruszin szavakat eredeti alakban közöljük, fordításuk, értelmezésük a lábjegyzetben szerepel. Ugyancsak lábjegyzetekben közöljük a szertartásokra, liturgikus tárgyakra vonatkozó magyarázatokat, melyekben Kárpáti László volt segítésünkre, akinek ezúttal is köszönetét mondunk.1 1 A vonatkozó irodalomból: BAÁN ISTVÁN: A görömbölyi görög-katolikus egyházközség a XVIII. században. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok — Regnum, 1996.
