Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát a Batthyány-kormány oktatáspolitikájáról
Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát 105 így tehát hitünk szerint a kérdés, a vita a közös oskolákról inkább a tanítókra vonatkozik és kerestetik, vajon jó, üdvös, hasznos, tanácsos és jogszerű-é oly oskolákat felállítani, melyekben vallástekintet nélkül a tanárok alkalmaztatnak. E kérdést két részre felosztjuk, kerestetik először, vajon jó s üdvös-é e rendszert alkalmazni az elemi, másodszor a felsőbb tanodákra. Mujszer képviselő és vele mások sokan a véleményben, meggyőződésben vágynak, hogy igenis célszerű a polgári társaságba ha az elemi oskolák közösök, sőt b.fáró] Eötvös József vallási, közoktatási miniszter a képviselők nyilvános és országos ülésükben kimondta, hogy ez a belső meggyőződése: hogy a közös oskolák csak üdvös eredménnyel lehetnek a nemzetre, és azért szívéből szólott Palóczy László képviselő, midőn ezek felállítását sürgette a szószékből!13 E kérdés több oldalról tekintethetik és megfejtethetik. Úgy ha az állam vállalja magára a terhet, hogy az oskolákat fizetni akarja, természetesen jutányosabbak a közös oskolák, mint a felekezetiek, mert a helységben, hol vallásos felekezetek léteznek, könnyebb egy közös oskolát felállítni s tartani, mint kettőt vagy hármat. De ha az elemi tanodák, a népnevelés a vallásos oldalról tekintetik, akkor hogy a kérdés a közös oskolákra megfejtethessék, gondoljuk, hogy azt sem az evangélikus, református, katolikus és bármely vallásfelekezet nem fogja kívánni — de még az ál- ladalom sem. Feltévén, hogy a polgárok vallásosságuk14 és a vallás minden polgári társaságok és állományok nélkülözhetetlen alapja, mint Chabot nyilatkozott 1848[-ban]15 a francia nemzeti gyűlésen és mit minden időbeli státusférfiak16 megismertek és bevallottak, mert a vallástalan polgárok szörnyetegek, kik társaságban nem élhetnek, mivel a kültörvény nem elegendő az együttélhetésre. Ha az emberi gonoszság, szenvedély és a rosszra, a megbántás- rai hajlamok, ösztönök nem belső törvény által fékeztetnek, a kül- vagy polgári törvény nem képes magának a tekintélyt, megsértetlenséget, szentséget megszerezni, nem képes a polgá13 Palóczy László (1783—1861) Miskolc város egyik képviselője volt az országgyűlésben, a közös iskola ügyében a radikális álláspont egyik vezérszónoka, több nagy beszédben is érvelt az áprilisi törvények oktatás- és egyházpolitikai rendelkezései következetes végigvitele mellett. Ez a célzás az augusztus 4-én tartott beszédére vonatkozott. 14 Bizonyára elírás, értsd: vallásosak. 15 Rimely a magyar katolikus sajtóban megjelent franciaországi tudósítást idézte szinte szó szerint: Religio és Nevelés, 1848. II. 12. sz. (július 27.) 95. p. 16 Státusférfi = államférfi.
