Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában

Kőfalviné Ónodi Márta: Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulata 85

világi pap volt, akkor papi rangját is megadták. A jegyzék az 1904 és 1949 között kinevezett gyóntatok neveit tartalmazza.

Igen fontos egyháztörténeti jelentőségük van az anyaházban és a fiókházakban vezetett krónikáknak,31 A háztörténetek, krónikák alapvető feladata, hogy egy bizonyos közösség számára fontos eseményeket kronologikus sorrendben írásban rögzítsenek, így adva tájékoztatást az utókornak illetve így segítve a visszaemlékezést. Ezért is nagy a Kalocsán vezetett házkrónika (vagy napló) történelmi értéke, mert 1860-tól, tehát az első Iskolanővérek Magyarországra érkezésétől tartalmaz bejegyzéseket, egészen 1942 januárjáig.32 A szöveg 1923 júniusáig, valamint 1929. július 25. és 1930. július 4. között német nyelvű, utána magyarul írták. A társulat terjeszkedésével egyre inkább csak az anyaház ügyeit tartalmazza, iskolai életre és a fiókházakra vonatkozó adatok csak áttételesen fordulnak elő benne. Mivel Kalocsán futottak össze az egész kiterjedt társulat ügyei és hírei, értékes információkat találhatunk például a Kalocsán működő nővérek utazásairól, kiküldetéseiről, a társulat bármelyik zárdájában elhunyt nővérekről pedig néha még nekrológ is olvasható.

A már említett kiskunfélegyházi zárda krónikája nem minden szempontból azonos a kalocsaival. Az apácák által vezetett félegyházi Constantinum leánynevelő-intézet fontos szerepet töltött be a város közéletében és kulturális vérkeringésében is, így az egyháztörténeti vonatkozások mellett figyelemreméltó hely- és iskolatörténeti adalékokat is tartalmaz a krónika. Az egyháztörténetileg jelentős bejegyzések közül különösen az egyházi ünnepek és szertartások, a püspöki látogatások, missziók részletes leírása érdemel nagyobb figyelmet. A szerzetesnők vallásos életébe enged bepillantást az ájtatosságok, lelkigyakorlatok, imák és énekek megnevezése. Az egyház és az iskola együttműködésére következtethetünk az iskolai ünnepélyeken elhangzott színdarabok, versek, dalok tartalmából, a szülőknek tartott ismeretterjesztő előadások témájából, a különböző iskolafokozatokon működő vallásos egyesületek tevékenységéből. Az egyház és a helyi közélet egymásra hatása bontakozik ki előttünk a krónikát olvasva, adódik ez természetesen magából a korszakból, mikor a krónika keletkezett, (közvetlenül a Ta31 A bajai zárda krónikájának feldolgozásához lásd: KŐHEGYI MIHÁLY - MERK ZSUZSA (szerk.): A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett krónika, 1936—1948. Baja, 1995. (Bajai dolgozatok 9.)

32 Kezdetben felváltva vezették a „Haus-Chronik”-ot és a „Tagebuch”-ot, de pl. az 1869 és 1883 közti időszak eseményeiről egyik kötet sem ad felvilágosítást. Ezenkívül a levéltár nem őriz az 1905—1910 és az 1930—1933 közötti évekre vonatkozó, a kalocsai anyaház történetét megörökítő krónikát sem.