Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában

82 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) Magyarországra érkezett nővérek közül többen német, illetve cseh származásúak voltak), de találhatók latin nyelvű források is. A társu­lat központja Kalocsán volt, a levéltári iratanyag nagyobb részét a kalo­csai anyaház iratai adják, a vidéki zárdák tevékenységét is szinte csak az anyaházba küldött jelentésekből ismerhetjük meg. Valamennyi zár­dában folyt iratkezelés, de ezeket az iratokat az államosításkor nem gyűjtötték be és később sem kerültek be a levéltárba. Mivel azonban Kalocsán dokumentálták a társulat egyes tagjaival, a fiókházakkal, il­letve a társulat egészével kapcsolatos eseményeket, fontosabb döntése­ket, ezért az Iskolanővérek történetének és működésének hiteles képét rajzolhatjuk meg ezen források alapján. A Kalocsai Iskolanővérek iratr anyagából elsősorban a társulatra speciálisan jellemző forrásokat eme­lem ki, az egyéb egyháztörténeti forrásokat csupán érintőlegesen is­mertetem. A társulat eredetének és történetének, valamint a társulat alapítójá­nak, Franz Mária Teréziának életét mutatja be a Franz Mária Terézia Tisztelendő Anyának a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Isko­lanővérek alapítójának és első általános főnöknőjének élete és a szerzetes társulat története 1825—1911 című könyv, amelynek fogalmazványai az iratanyagban is megtalálhatók.25 A mű könyvészeti adatai nem tartal­mazzák a szerzők nevét, csak egy szerény megjegyzés utal rá, hogy két- ten voltak: Irta: két kalocsai iskolanővér, az iratanyagból azonban meg­állapítható, hogy a könyv megírásával Kákonyi Mária Michaela és Le- berl Mária Szimplicia26 nővérek voltak megbízva. A társulat szervezetére, felépítésére és működésére vonatkozó leg­fontosabb forrás a kongregáció szabályzata. A levéltár őrizetében van három, különböző időpontokból származó szabályzat, amelyek össze­hasonlításával nyomon követhetjük, hogyan szigorodtak, illetve eny­hültek az évek során bizonyos előírások, hogyan módosultak a szabá­lyok.27 A szabályzatokból tudhatjuk meg, hogy milyen feltételeknek kel­iskolanővérek Leányifjúsági Mária Kongregációjának iratai.) Ezek a fondok speci­álisan csak az iskolák, illetve vallásos egyesületek működésére vonatkozó informá­ciókat tartalmaznak (tantestületi jegyzőkönyvek, előmeneteli és mulasztási nap­lók, tanulók anyakönyvei, tantervek stb.), az iskolai fondoknak nagyobb az iskola- és helytörténeti, mint az egyháztörténeti jelentőségük. 25 BKMOL XII. 6. A társulat rövid története (fogalmazvány és tisztázat). 1924. 26 BKMOL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei 1925. február 13. 4. pont, 1925. október 9. 5. pont; BKMÖL XII. 6. Kínai misszió iratai. Válasz a Hitterjesz­tés Kongregációja 1648/D.M. szám alatt, 1942. január 12-én küldött „Kérdő- ív”-ének pontjaira. 7. pont. 27 BKMÖL XII. 6. A társulat szabályai. 1. Német nyelvű szabályzat 1859-ből. 2. Pápai első jóváhagyással ellátott szabályok latin és magyar nyelven 1903-ból. 3. Átdolgo­zott és pápai végleges jóváhagyással ellátott szabályok latin és magyar nyelven 1930-ból.

Next

/
Thumbnails
Contents