Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában
76 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) A társulat eredete A 15. század végétől jelentek meg azok a szerzetesközösségek, amelyek célkitűzése kimondottan az oktatás és a nevelés volt. Több rend és kongregáció csupán tevékenysége egyik területét látta a tanításban, mások viszont kizárólagos feladatuknak tartották azt. Ez utóbbiak közé tartozik a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulata is. A társulat gyökerei a 16—17. század fordulójáig Lotharingiába nyúlnak vissza.2 A két alapító, Fourier Szent Péter3 és Boldog Alix Le Clerc4 az elhanyagolt lányoktatás színvonalát akarták emelni, ezért a leányifjúság nevelésére és tanítására 1597-ben megalapították a Miasszonyunkról (Notre Dame) nevezett szerzetesnők rendjét. Első iskolájuk a Matta- incourt melletti Poussay-ban nyüt meg 1598-ban, ebben az évben hagyta jóvá ideiglenesen a touli püspök a keletkező szerzetesrendet és annak szabályzatát, amelyet V. Pál pápa ideiglenesen 1615-ben, véglegesen pedig 1617-ben erősített meg. VIII. Orbán pápa 1628-ban kiváltságokban is részesítette a társulatot, s ezen a néven hagyta jóvá működését: „A Miasszonyunkról nevezett kanonokrendi szerzetesnők kongregációja, Szent Ágoston szabályai szerint” (Ágostonos Kanonisszák).5 A kongregáció gyorsan terjedt Európában és eljutott Bajorországba is, ám politikai megfontolásból a 19. század elején sorra bezárták a szer2 A rend korai történetére vonatkozó legfontosabb feldolgozás: Franz Mária Terézia Tisztelendő Anyának a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek alapítójának és első általános főnöknőjének élete és a szerzetes társulat története, 1825—1911. írta: két kalocsai iskolanővér. H.n., é.n. [Kalocsa, 1925.] (továbbiakban: FRANZ MÁRIA TERÉZIA, 1925.) 3 Fourier Szent Péter (Pierre Fourier) (1565—1640) ágostonrendi kanonok, az Ágostonos Kanonisszák kongregációjának egyik ihletője. 1597-től 1632-ig a lotharingiai Mattaincourt plébánosa. Tóul püspöke megbízta népmissziók tartásával és saját rendje megreformálásával. Munkája nyomán 1624-ben létrejött az Üdvözítőről nevezett Szabályozott Kanonokok kongregációja. 1632-től a kanonokok általános elöljárója. XIII. Benedek pápa 1730-ban boldoggá, XIII. Leó 1897-ben szentté avat ta. DIÓS ISTVÁN (szerk.): A szentek élete. Bp., 1984. 622. p.; PUSKELY MÁRIA: Kétezer év szerzetessége. Szerzetesség- és művelődéstörténeti enciklopédia. I—II. köt. 1998. (továbbiakban: PUSKELY, 1998.) II. köt. 979—980. p. 4 Alix Le Clerc (1576—1622) A Miasszonyunkról nevezett Ágostonos Kanonisszák kongregációjának alapítója, jómódú polgári családban született Remiremont-ban. 19 évesen rádöbbent felszínes élete tartalmatlanságára. Egy év múlva találkozott Fourier Péterrel, aki új távlatokat nyitott meg a kereső lány előtt. Alix négy társával 1597 karácsonyán közösségi életet kezdett azzal a szándékkal, hogy lányokat oktassanak, akiket koruk és társadalmuk tudatlanságra ítélt. Az első iskola Pous- sayben, a második Mattaincourt-ban létesült. A kongregáció gyarapodott, Nancy lett a központja. Innen irányította a kongregációt Alix, aki 1618-ban tette le szerzetesi fogadalmát. 1621-ben lemondott vezető tisztségéről, hogy egyszerű szerzetesként haljon meg. 1947-ben XII. Pius avatta boldoggá. PUSKELY, 1998. II. köt. 50. p. 5 PUSKELY, 1998. I. köt. 27-28. p.
