Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Az unitárius egyház és lelkészei a 17. századi kolozsvári városkönyvek tükrében
jeney-Tóth Annamária: Az unitárius egyház és lelkészei 17 tént1 stb. Néhány példával szeretném szemléltetni, hogy milyen típusú adatok találhatók a városkönyvekben. A már korábban említett mindennapokat a számadáskönyvek egyes fejezetei nyomán kísérhetjük leginkább figyelemmel. Ezek között az ún. egyházfiak számadása a legfontosabb, ebben a város választott tisztségviselői számolnak el, hogy mire, mikor és pontosan menynyit költöttek. Például 1632-ben, amikor az iskolába kellett csináltatni feketén festett ládás padot és négy fal mellé való deszkát, kemence eleibe való deszkát és egy könyvtartót. Az egyházfiak pontosan leírták azt is, hogy Asztalos Péter és Asztalos Bálint mesterekkel készíttették, az alapanyagokat ők adták és a munkadíj 12 forintba került.1 2 A számadásukban találjuk még a harangozásokat (temetéskor) és az egyházi tulajdonban lévő épületek bérleti díjainak összegét is. A harmincadosok feljegyzései (1599 és 1637 között) egy-egy nagyobb fejedelmi adományt is feltüntetnek, de ez szinte csak az ún. „ortodoxa religio” számára jelentettek adományokat. Bethlen Gábor úgy támogatta a református egyházat, hogy a harmincadból vagy a taxából általában évi 300 forintot utalt át a város református lelkészének és a gyülekezetnek.3 Rákóczi György pedig 1634-ben 450 forintot utaltatott át ilyen módon. A sáfárpolgári számadások — melyek a számadáskönyvek legnagyobb részét jelentik — több különböző fejezetből állnak. A városra illetve a fejedelemre vonatkozó részeket 1608-tól már külön jegyezték fel a sáfárok. Az ún. „Urunk diuersája”-ban lévő kiadásokat a város a taxába beszámította. Ezekben a fejezetekben nincsenek az unitárius egyházra vonatkozó adatok. A városra vonatkozó adatok a város diversáiként szerepelnek, ennek fejezeteit Fejérvári Benedek deák ismerteti — aki 1642-ben volt sáfárpolgár — fel is sorolja mindezt a különböző fejezetek bevezetőiben. Az első fejezetbe Benedek deák azokat a költséget csoportosította, amikor a tanácsházhoz vagy a vonásigazítóknak főzetett, vagy a város vezetőinek az utazásaikra készülve gazdálkodott. Ebben a fejezetben is találni az egyházra vonatkozó forrásokat, ha a püspök vagy 1 JAKAB ELEK: Kolozsvár története. II. köt. Bp., 1888. (továbbiakban: JAKAB, 1888.) 572-573. p. 2 Román Nemzeti Levéltár, Kolozsvári Fiók. Kolozsvár város levéltára. Számadáskönyvek, 1600—1655. 9/I.-28b/IV. (Mikrofilm. Primaria Municipiului Cluj-Napo- ca; Magyar Országos Levéltár, Filmtár 28957—28975. sz.) (továbbiakban: KvSzám.) 19/X. 79. 1632. augusztus 31—szeptember 8. 3 1616. 26. July Alatus Jánosnak Colosuari Praedicatornak, az Harminczad Arendaibul, ez Colosuari Orthodoxia Ecclesia szükségére, melliet Urunk eő Na’ga kegielmesen deputalt Annu’ atem: Ez elmúlt 1616. Eztendöre, attak in paratis —- f 300 / — 1617. 10. Juny: Alatus Jansonak Ugianazon harminczad Arendaibul Erre az 1617. Eztendeore, Attak in paratis f 300 / — Fasciculus 11/57. 1/2.
