Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - RECENZIÓK - Sawyer, Frank: Edwards, David L.: Christianity: The First Two Thousand Years

168 Egyháztörténcti Szemle 1/1 (2000) ségét”, hogy „Isten a mi oldalunkon áll”. Amerikai részről a teológia területén manapság a gyülekezetépítés mozgalom hatása jelentős. Edwards erről nem ír sokat, bár nem kerüli el figyelmét, hogy ott, ahol az egyházakat mint önkéntes alapon szerveződő közösségeket tekintik - ahogyan az Amerikában is történt - ott az egyházak gyor­san változó társadalmi csoportosulások jegyeit öltik magukra, mely csoportok kliens-orientáltak és jól elsajátították annak módszereit, hogyan lehet az európai kiöregedett népegyházaknál ügyesebben von­zani az embereket. Az egyház története többek között arra taníthat meg, hogy ha egy adott társadalomban sikeres az egyház, az nem feltétlenül azért van, mert hű marad az evangéliumhoz. Mi a helyzet Latin-Amerikával? Itt másképpen alakult az egyház története. Amikor a spanyolok és portugálok meghódították a ma Latin-Amerikaként ismert területet, a magukkal hozott üzenet két dologról szólt: Istenről és az aranyról. Irtózatos keveréke volt ez az evangélium hirdetésének és a háborúzásnak, a bennszülött „indi­ánok” földjüktől és szabadságuktól való megfosztásának. Az őslakos­ság nagyjából kihalt a hódítást kísérő háborúk és járványok következ­tében. Kultúrájukat tönkretették, őket rabszolgasorsba hajtották és a hódítók birtokain dolgoztatták. Az indiánok nem értették a latin mi­sét, a Biblia pedig még hosszú ideig nem jutott el a laikusokhoz. A reformáció hatása is sokáig távolmaradt Latin-Amerikától. Amíg Eszak-Amerika támogatta a demokráciát és az üzlet terjedését, az oktatást és az egyenlőség eszméit, addig Latin-Amerika feudális társa­dalomra épült, a fejlődés pedig kizárólag az irodalmi ideálokra korlá­tozódott, nem sok gyakorlati változást hozva a lakosság többsége éle­tében. Az osztályrétegződés máig sem nagyon változott a déli konti­nens sok helyén. Ellenálló mozgalmak születtek az elit réteg és a had­sereg gyakorolta nagy elnyomás miatt. A híres forradalmak közé tar­tozott az 1959-es Castro vezette felkelés Kubában, és a sandinistáké Nicaraguában. Ezek között az ellenállási mozgalmak között nem egy a széles néprétegektől indult el és az utóbbi időben a szegénység meg­szüntetéséért küzdő, szociálisan érzékeny papok támogatását is élve­zi. így jött létre egy kisebb, de annál erősebb „Keresztyének a szocia­lizmusért” mozgalom, majd pedig az ún. felszabadítás teológia kifejlő­dése gyakorolt jelentős hatást a változtatni akaró magatartásra. Azonban ez az irányzat is az egyház más berkeinek éles bírálatával találta magát szemben. A 21. század küszöbén Latin-Amerikában a szegénység felszámolásáért küzdők véleménye az, hogy a kolonializ-

Next

/
Thumbnails
Contents