Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - KALÁSZATOK - Felharsog a fergeteg...: A református lelkész "hatása" a beszolgáltatásra, 1953. Közli Dienes Dénes

162

Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000)

számára sokkal fontosabb a békesség, mint a nagymihályi papság.8 Az esperes mindezeknek megfelelően felkérte a presbitériumot, hogy a fellebbezésben igényelt bírósági eljárástól tekintsen el, lévén az ügy tulajdonképpen tárgytalan. Ugyanebben a szellemben kérte a tanácselnököt és a párttitkárt is beadványuk visszavonására.9 Erre válaszul született az alább olvasható irat.

Zűrös lelkészválasztás másutt és más időkben is volt. A tipikus bolsevik jelszavakkal és szóhasználattal teletűzdelt szöveg sok minden mellett leginkább arra világít rá, hogy a szocialista társadalomban a szabad egyház valósága gyülekezeti szinten sem létezett.

Mivel a konkrét esemény mellett leginkább a stílus hordozza a forrásértéket, a közlésben ezúttal ragaszkodtunk a - francia kockás füzetlapra gépelt - levél betűhív átírásához. Megőriztük a helyesírási (pl. egybe- és különírási) hibákat, a szerző számára szemmel láthatóan nehézséget okozó alany-állítmány egyeztetésből fakadó döcögő mondatszerkesztéseket stb.

8Uo. 1953. január 13.; ill. 1953. február 20.

9Uo. 1953. február 23. Konszenzusos megállapodás nyomán egyébként Csorba László lett a nagymihályi lelkipásztor, aki az egyházkerületi missziói munka vezetője volt korábban. A missziói munkát 1952-ben betiltották. Csorba László szép békességet munkált a gyülekezetben, négy évtizeden át pásztorolta hűségesen az egyházközséget.