Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa
Tóth István György: Raguzai Lajos 11 Raguzai Lajos, akinek leveleit itt közöljük, nem elégedett meg azzal, hogy figyelmeztette kötelességeikre a római bíborosokat, hanem a földrajzilag közelebbi egyházi elöljárókkal is összetűzésbe keveredett. Nádasdy László - az 1671-ben kivégzett Nádasdy Ferenc országbíró fia - pálos szerzetes, majd győri nagyprépost 1710-től szegedi székhelyű Csanádi püspökként szervezte újjá a török alól frissen felszabadult, igencsak elvadult állapotokat felmutató egyházmegyéjét.2 Nádasdy eközben konfliktusba keveredett az önfejű raguzai ferencessel és ezért parancsot adott, hogy akárhol találják, vessék fogságba - Raguzai Lajos pedig most azt kérte a bíborosoktól, hogy ő tartóztathassa le Nádasdy püspököt! Magyarország területének nagy része 1699-ben a karlócai békével felszabadult a török uralom alól, itt véget ért az az oly érdekes kettősség, amely a két párhuzamos egyházi szervezet, a „száműzött” Habsburg-kinevezésű püspöki és a közvetlenül Rómából irányított misszionárius egyházi hierarchiák létezésével a hódoltsági katolikus egyháztörténet sajátja volt.2 A karlócai béke után is török kézen maradt azonban Magyarország egy gyéren lakott darabja, a Temesköz, "JUHÁSZ KÁLMÁN: Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban. Cluj, 1935. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 76.) 6-16. p.; UÖ: A Csanádi püspökség története (1608-1699). Makó, 1936. 159-169. p.; UŐ: Das Tschanad-Temesvarer Bistum während der Türrkenherschaft (1552-1699). Untergang der abendländisch-christlichen Kultur im Banat. Dülmen, 1938. 6-38., 200-241. p.; TakáTS Endre: Gróf Nádasdy László Csanádi püspök. Szeged, 1943. passim. JA hódoltsági katolikus egyház történetére és a katolikus reform problémáira: HERMANN EGYED: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 227-258. p.; KARÁCSONYI JÁNOS: Magyarország egyháztörténete. Bp., 1985. 127-130. p.; PÉTER KATALIN: A reformáció. In: PACH ZsiGMOND PÁL (főszerk.): Magyarország története, 1526-1686. Bp., 1985. 506-521. p.; SZAKÁLY FERENC: Virágkor és hanyatlás, 1440-1711. Bp., 1990. 158-166. p.; ZOVÁNYI JENŐ: A re- formáczió Magyarországon 1565-ig. Bp., 1986. 225-275.; SZAKÁLY FERENC: A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól. In: Katolikus egyháztörténeti konferencia. (Keszthely, 1987.) Bp., é.n. 16-32. p.; JEDIN, HUBERT (ed.): Storia della Chiesa. VI. Riforma e Controriforma. Milano, 1993. 602-603. p.; PROSPERI, ADRIANO: Tribunali della coscienza. Inquisitori, confessori, missionari. Torino, 1996. 57-116., 551-599. p.; De ROSA, GABRIELE -GREGORY, TULLIO (ed.): Storia dellTtalia religiosa. II. L’eta moderna. Bari, 1994. 36-40. p.; PASTOR, LUDWIG VON: Geschichte der Päpste. IX. Freiburg, 1923. 53-56. p.; ROSA, MARIO: Per la storia della vita religiosa e della Chiesa in Italia tra il Cinquecento e il Seicento. In: Religione e societá nel mezzogiorno tra Cinque e Seicento. Bari, 1976. 75-144. p.; Mezzadri, LUIGI (ed.): La Chiesa nelTeta delTassolutismo confessionale. Dal concilio di Trento alia pace di Westfalia. Roma, 1986. 20-26. p.
