Egyházi Értesítő, 1989 (305-313. szám)

1989-08-01 / 309. szám

HŰSÉGESEN János evangéliuma a kenyércso­dákkal kapcsolatban utal arra, hogy Jézus nem azzal hívogatta magához az embereket, hogy könnyű életet Ígért követőinek. A mindennapi em­ber különösnek találja ezt az el­járást, hiszen amikor megszeretnénk nyerni valakit munkatársul Vagy é­­lettársul akkor nem arrpl beszé­lünk, hogy milyen nehézségek áll­nak majd előttünk a bekövetkezendő életközösségben, hanem inkább arról, hogy milyen szép lesz az élet e­­gyütt. Azért annyi a csalódás mert nem mernek az emberek szembenézni az élet igazi folyamatával, hanem rózsaszínű szemüvegen keresztül szemlélik az ismeretlen jövőt. Jé­zus igehirdetésének és hivogatásá­­nak azonban mindig az volt a leg­jellemzőbb vonása, hogy nem Ígért könnyebbségeket, hanem a nehézsé­gekre mutatott rá. Annak, aki fel­ajánlotta, hogy követi bárhová megy is, azt mondatta: "A rókáknak bar­lang jók van, és az égi madaraknak fészkük, de az ember fiának nincs fejet hová lehajtania.A gazdag if­jútól azt követelte meg, hogy adja el mindenét és osszon szét mindent a szegény nép között. Követésének nehézségét egysze» a "kereszt” szó­val jelölte meg, máskor az "iga" fogalmával. De azt Ígérte, hogy kö­vetésében könnyebb lesz a lelkünk és emiatt tudjuk majd testi nehéz­ségeinket is elviselni. Ne gondoljuk, hogy azóta meg­változott a helyzet. A földi élet kényelmét biztositó vagyon, - le­gyen az munka eredmenye, örökség vagy főnyeremény - nem adja meg a lelki békességet senkinek. Hiszen akkor a gazdagok lennének a leg­boldogabbak mert nem zavarná őket semmi. De a lelki békesség még á legkisebb közösségben, a családban is inkább attól függ, hogy mi la­kozik a szívben, nem pedig attól, hogy hány dollár van a zsebben. E- zért beszélt Jézus a "lelki kenyér­ről" azaz a lelki táplálékról mely elősegíti az ember békességét. E- zért mondta, hogy ezzel , a kenyér­rel naponta kell élni, ez az igazi mindennapi kenyér, mert a lelki éh­séget nem lehet letagadni, sem ki­elégíteni az Istentől kapott se­gítség nélkül, azaz attól az Erő­től mely áthatja a hívőt,begy sze­mét a földi léten túl a fontosabb dolgokra szegezze. Jézus nem akart népszerű lenni. Tudta, hogy Isten dolgát nem töme­gek végzik el, hanem egyesek, pár ember inkább mint pár ezer. Az ö­­testamentura leírja, hogy a Gedeon köré gyülekezett 32.000 harcost Isten leredukálta 300-ra. Jézus is csak 12 tanítványt gyűjtött maga köré, de ezek közül is csupán hár­mai tartott állandóan szükebb. kö­rében. Éppen ezért nem szabad, hogy a keresztyénség elcsügged­jen ha nem tud számban növeked­ni. Isten munkájának sikerét nem biztosítja a nagyobb szám, inkább a kevesek nagyobb oda-adása','' ön­Egyházi Értesítő. 1989 augusztus hó.

Next

/
Thumbnails
Contents