Egyházi Értesítő, 1989 (305-313. szám)

1989-03-01 / 305. szám

HIT AIHAL MEGISMERNI Húsvét vasárnapja olyan a keresz­tyén ember számára mint hajnalhasa­dás egy lidérc-nyomásos éjszaka ti­tán. Nagypénteken tele van az ember félelemmel, amikor látja, hogy mit tesznek az Igazzal, mi m&don gúnyol­ják tehetetlensége miatt Azt, Akinek addig mindenre vdLt ereje. Mikor el­lenségesen zajlik az élet körülöt­tünk, mi is sokszor úgy érezzük, hogy elhagytak bennünket, egyedül maradtunk, nincs senki se aki meg­fogja kezünket, letörnija verejté­künket vagy könnyeinket, megvigasz­talja bánatos szivünket. De ha be-, csületes az ember önmagával szemben, akkor a világ minden ridegsége és ellensegessége dacara is érzi azt, hogy Isten gondviselő kegyelme vele van. Hogy szeme mindig rajtunk függ, néha ugyan bírál&an, néha meg biz­tatóan, s mindkettőből azt kell kié­­reznünk, hogy szeret minket. De sze­­retetét nem mindig mutatja meg kéz­zelfogható jelekkel, s így az eltom­pult, elfásult, vagy elcsüggedt em­berszív viaskodva kérdi: "Hol van az én Istenem" Húsvet megadja erre a választ: <3 mindig veled van... Talán az a legnehezebben elvisel­hető a keresztyén számara, hogy ha egyszer igazán, minden megalkuvás nélkül Krisztusé lett, akkor könnyen egyedülállóvá lehet a világon. Iga­za van János evangéliumának m^ly azt mondja Jézusról, hogy "az övei közé jöttédé a világ nem fogadta be"... Is más helyen: "ő volt a világ vi­lágossága, de a sötétség nem fogad­ta be őt". így van. Jézusnak a maga isteni teljességében nincsen helye e világ rendszerében, mert a Töké-Egyhazi Értesitő. if. letesnek, az örökkévalónak nem le­het helye ott, ahol az emberek hoz­zászoktak ahhozf hogy lenyegseges­­senek az igazságból és sajat szá­juk íze szerint alkalmazzák azt. Az is igaz, hogy a világot nem azok rengették meg, akik megalkud­tak a körülményekkel, hanem azok, akik megalkuvás nélkül mentek elő­re. Krisztusról azt Írja Pál apos­tol: "Hűséges volt mindhalálig, még pedig a keresztfa haláláig." Luther kjálljh és azt mondotta: "Itt állok, másképp nem tehetek". Galileo, akit kínzó-kamrával kenyszeritettek tu­dományos váőmérye megváltoztatása­ra, mikor kiengedték dobbantott lá­bával és azt mondta: "Mégis mozog a föld". Kolumbus, aki kihajózott az ismeretlenbe, és mindazok a ki­csinyek és nagyok akik meggyőződé­sükért a halálba is kepesek voltak menni, mind azt mutatták, hogy nem tömeg-emberek, hanem kiemelkedtek abból, többet szolgáltak, többet adtak mint vettek és keszek voltak arra, hogy magukat megtagadják. Húsvet ennek a dacos kiállás­nak, földre nézés helyett fölfelé nézésnek ünnepe. Húsvet gyermekei hitvallásukkal tesznek bizonyságot arról, hogy van e világnak egy Meg­váltója Aki azért halt meg, hogy mi élhessünk. Nem könnyű ezt az ü­­z^netet tovább adni, mert egy cso­dára épül: a feltámadás csodájára, üresen is hangzik a bizonyságtétel mindaddig mig az ember maga nem hisz abban, hogy csodák, ilyen nagy csodák is történhetnek, mert hason­lókat a maga kis életében, kis mér­tékben megtapasztalt önmaga is. 1989 március hó.

Next

/
Thumbnails
Contents