Egyházi Élet, 1918 (3. évfolyam, 2-7. szám)
1918-02-01 / 2. szám
EGYHÁZI ÉLET. 1918. Február. 6: CSENDES ÓRÁK. MÉRTÉKLETESSÉG. (B.) Áldásoknak gazdag osztogatója, jó Isten! Te adsz ételt és italt mindeneknek, kik e földön élnek, és Te tanítasz minket arra, hogy mértéktelenül ne éljünk azokkal. Óh oktass engemet áldásaid okos és józan felhasználására, hogy ne ártsak se testemnek se lelkemnek, hanem találjam meg a földi megelégedést és boldogságot, egykor pedig az örök idvességet. Ámen. Olvasandók Lukács evangéliumának 31 - ik részéből a 34-38 versek. Textus: “A részegítő ital háborgatóvá tészen s aki abban gyönyörködik, nem lészen bölcs.” (Példab. XX: Ív.) Az ember csak úgy tud békességesen munkálkodni, ha foglalkozásában senki meg nem zavarja. Csak úgy haladhat előre czélja felé, ha útjában nincsenek háborgatok. És csak úgy óvhatja meg magát a veszedelemtől, ha bölcs, azaz, ha tudja, ismeri helyzete teendőit. Aki háborgó vagy akit háborgatnak, valamint a tudatlan, akiben nincsen bölcsesség, nem boldogulhat e világon úgy, amint kellene. Nagyon természetes tehát, hogy mind attól, ami az embert háborgatóvá vagy tudatlanná teszi, óvakodni kell. Bölcs Salamon azt mondja, hogy “a részegítő ital háborgatóvá tészen s aki abban gyönyörködik, nem lészen bölcs.” Ha nem is volna megírva a bibliában, úgy is tudnók a részegítő italnak hatását az emberre, mert mindennap van elég szomorú példája az olyan eseteknek, amelyek ezt bizonyítják. A vígkedvű, de ártatlan mulatságokat rendesen a részegitő italtól megháborodott emberek bontják meg. A csendes családi körben legtöbbször a részegitő ital miatt tör ki a perlekedés, melynek folytatása sirás, verekedés, sőt — borzasztó még kimondani is — a gyilkolás. A részegitő italban való gyönyörködés a melegágya a bűnöknek, erkölcstelenségnek, léhaságnak és munkátlanságnak, melyek külön — külön véve és együttesen a romlásba, betegségbe, szegénységbe és nyomorúságba viszik az embert. A mi szent könyvünk, melyet életünk zsinórmértékéül fogadtunk el, sok helyen tilt a részegitő italban való gyönyörködéstől. Miért hágjuk hát mégis át életünk zsinórmértékének, a bibliának prancsát, amit helyesnek ismertünk meg? Miért helyezkedünk szembe az Isten kijelentett akaratával s miért mondjuk mégis, hogy a részegség nem bűn? Vigyázz azért magadra, nehogy rajtad is beteljesedjék az, amit bölcs Salamon mond. Ne gyönyörködjél a részegitő italban, mert aki abban leli kedvét, háborgatóvá lészen, a háborgató ember pedig nemcsak másnak, hanem saját magának is árt. Azt is mondja a Szent Írás, hogy aki a részegitő italban gyönyörködik, az nem lészen bölcs. Könnyen megértheti ezt mindneki. Aki a részegitő italban gyönyörködik, vagyis abban leli örömét, hogy avval minél gyakrabban s minél nagyobb mértékben éljen, az olyan ember meg nem ért tégedet, akármily'en okosan beszélsz hozzá. Elipéje zavarodott, értelme homályos, tehát nem képes tanulni. Aki pedig nem tanul, az nem is javul. A részegeskedő ember megbízhatatlan, akinek Ígéretére nem lehet számítani. Behne nincs állandóság, szilárdság, kitartás és akarat. Ő az ital nyomorult rabszolgája. Lehet-e bölcs ember az, aki ilyen? Vigyázz azért magadra, nehogy letöröld magadról az Isten képmását. Nem méltó az az Isten gyermekéhez, a Krisztus taniványához, hogy támolyogva járjon s botránkoztató beszéddel gyülöltesse meg magát. A részeg ember nem veheti az Istetn országát! Ezt mondja bibliád. Légy hát józan, mértékletes, hogy megőrizzed magad a gonosztól és a kárhozattól. Isten, jó Atyám! Tarts meg engem mértékletességben, józanságban, hogy háborgóvá ne legyek, hanem nyugodt és bölcs szívvel járjak a Te utaidban minden napon, halálom után pedig eljuthassak a tökéletes boldogságra. Ámen.
