Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-08-01 / 8. szám
Egyházi éle?. Í917. Augusztus. A NAP-RENDSZER. (H.) A mi napunk s a körülötte forgó nyolcz bolygó (ezek között földünk is), egy naprendszert alkot. Az egész világ-mindenségben sok naprendszer van s a mi naprendszerünk a legkisebbek közül való. A régiek azt hitték, hogy a föld a középpontja nemcsak a naprendszernek, hanem az egész mindenségnek. Azt hitték, hogy a föld egy helyen áll s a nap, a bolygók és csillagok körülötte forognak. Kopernikus és Galilei s utánok mások, a kik a tudomány világossága mellett tisztábban láttak, hirdették először, hogy a föld is csak egy kis bolygó s a nap-rendszernek tagja, mely nemcsak maga körül forog, hanem a nap körül is. Azt az időt, mely alatt a föld a saját tengelye körül megfordul, napnak nevezzük s kereken 24 órát számlálunk benne; azt az időt, mely alatt a föld a nap körül megteszi útját, évnek nevezzük és kereken 365 napot s hogy az igy elkövetett hibát kiküszöböljük, minden évben 366 napot számlálunk benne. A naprendszerbe tartozó bolygók ezek: Merkus, Venus, Föld, Mars, Jupiter, Saturnus, Uranus és Neptunus. A Merkur 87 nap alatt futja meg a Nap körüli útját, saját tengelye körül pedig valamivel hosszabb idő alatt, mint földünk. Így a Merkur egy éve 87 nap s egy napja körülbelül 24 óra. A Merkúrnak a naptól való távolsága mintegy 5 7 millió kilometer. Nem tudjuk, hogy laknak-e rajta élőlények, de bizonyosabb, hogy nem. Csak félakkora mint a föld. A Venus, a következő bolyó, a naptól mintegy 107 millió kilométernyire van, egy esztendeje 224 nap és egy napja mintegy 35 perczczel rövidek a mi 24 órás napunknál. Sok tudós állítása szerint valószínűen laknak rajta élő-lények. A Venus kisebb mint Földünk. A következő bolygó a Föld, mely a naptól mintegy 1 50 millió kilométerre van. A Mars a Naptól 226 millió kilométernyire fekszik, egy esztendeje, a mi alatt a napot megkerüli, 686 napból áll. A mi földünk 2 és félszer akkora, mint a Mars. Napja közel 40 perczczel hosszabb a miéknél. Valószínűleg laknak rajta az emberhez hasonló élőlények, a kik bizonyára sokkal előbbre vannak a tudományban, mint a földi ember. A Jupiter, a naprendszer óriása, földünknél mintegy 1230-szorta nagyobb a térfogata. A naptól e bolygó 773 millió kilométerre van, esztendeje 4332 nap és napja csak 10 órából áll. Rajta élőlények nem igen élnek. A Saturnus a Naptól 1418 millió kilométernyire fekszik; gyűrű veszi körül; egy éve 10759 napból áll (29J/2 év) s egy napja 10 óra 16 perczből. Földünknél kb. 700 szór nagyobb. Az Uranus a Naptól 285 1 millió kilométerre van, egy éve 30688 napból áll, körülbelől 74- szer akkora mint a föld. A Neptunus a Naptól 4468 millió kilométerre van, egyszer a nap körül 60181 nap alatt teszi meg forgását; körülbelöl 1 05-szőr nagyobb a földnél. A földnek egy, a Mars-nak 2, Jupiternek 4, Saturnusnak 8, Uranusnak 4 és Neptunusnak egy holdja van. A legáltalánosabban elfogadott feltevés szerint a Nap és bolygói valamikor régen egy izzó gáztömeg volt, a mely összehuzódván s igy sűrűsödvén, gyors forgásnak indult tengelye kö rül. A gyors forgás miatt egyes darabok leváltak belőle s tőle messze ellöketvén, szintén forogtak úgy maguk, mint a megmaradt rész körül. Így váltak el a csomóból előbb a Neptunus, Uránusz Saturnus és Jupiter, utóbb a Mars, a Föld, Venus és Merkur, a mely tehát a legifjabb a bolygók között. A csomóból megmaradt rész, a mely tehát az egész rendszernek közepe, a Nap, a mely most is izzó tömeg. Ez a legnagyobb, a mi földünk tömegének 324,439-szerese, tehát az összes bolygókat együttvéve, ezeknél 700- szorta nagyobb. Ha a mi földünket akkorának képzeljük el, mint egy kis gombostü-fej, a nap akkorának képzelendő, mint egy jó nagy narancs, a Jupiter, a legnagyobb bolygó csak mintegy borsó-szem. Hogy miképen jött létre ez a nap-rendszer és általában a nagy mindenség, e kérdést a tudomány vizsgálja, a vallásos hit csak az mondja, hogy Isten teremtette a világot. Azért az ó-szövetség teremtés-története ném lehet a hit tárgya.
