Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-07-01 / 7. szám
EGYHÁZI ÉLET. 9 -_____________________________________1917. Julius. A tudomány nélküliség veszélyei. (B.) Jövel Uram, jövel hozzám, Égi üdvöt, áldást hozz rám. Előtted, lelkek királya, Szivem ajtaját kitárja; Végy állandó lakást abban S üdvözíts majd halálomban. Amen. Olvasandó a Példabeszédek könyvének 2-ik része. Textus: ...''Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való.” (Hóseás IV:6.) Tudatlan embert nem nehéz félrevezetni, megtéveszteni, megcsalni, kifosztani és uralkodni felette. Azok tehát, akik a nép tudatlanságának a kihasználásából, könnyű szerrel, munka nélkül akarnak megélni, ezt tanács ják neked: ne tanulj! Minek gyötörnéd lelkedet a fáradságos búvárkodással? Végezd dolgodat és én bajd tanulok helyetted is és tudományomat a te met’segitésedre is fordítom. Bizony sok ember fogadja meg ezt a álnok tanácsot s kerüli még a helyet is, ahol valami okosat, szépet, jót tanulhatna. Költ mindenre, csak saját tanulására nem. Sőt még amikor pénzébe sem kerül, ritkán használja fel a jó alkalmat saját okulására. Tud ugyan olvasni, mégis ritkán vesz kezébe olyan könyvet, mely igazán tanulságos. Nem jól van ez igy, atyámfia! Ahol a nép nem tanul, nem okosodik, nem is számíthat arra, hogy előre haladjon. Igaz, hogy mindent nem tudhatsz, ha örökké tanulnál is. Földi halandó nem lehet mindentudó. De Isten engedett annyit tudnod, amennyi boldogságod megszerzésére szükséges. Ezt a nélkülözhetetlen tudományt ismerned kell. Ez tanít meg Isten, embertársaid és saját magad helyes ismeretére; ez magyarázza meg, hogy mik a kötelességeid Istennel, felebarátaid dal és magaddal szemben; ez mondja meg, hogy mikor és mit cselekedjél; ez vezérel emberi rendeltetésed utján a tökéletesség felé. Panaszkodol talán, hogy nincs senki, aki téged ezekre megtanítson, mert az emberek nem törődnek a te bolgodságoddal s ki-ki cs 1: maga hasznát nézi? Szállj magadba! Nincs-e Isten? Nem mondta-e O meg, hogy mi a jó? Van egy szerető mennyei Atyád, aki kijelentette az életre vezető utakat. Mivel mentheted hát magadat? Azt talán csak tudod, hogy hol találod meg az O igéjét? A könyvek könyvében, a bibliában. Örök életnek beszédje vagyon abban, csak forgassad lapjait. Vagy azzal állsz-e elő, hogy nincs időd tanulni belőle? Igen, el vagy nagyon foglalva. Kenyeret kell keresned. Sok a munkád s ha eljön az este, fáradt vagy, nincs kedved tanulni, mert pihenni vágyói? Jól van. Minedennek rendelt ideje vagyon. Hat napot teremtett az Isten, hogy az ember azokon munkálkodjék s a hetediket azért terem tette, hogy azt megszenteljed. Vasárnap sem veheted-e kezedbe az életnek könyvét? Ha ezt se teheted, bizony nincs számodra vigasztalás. Ha ilyen kevés időt sem fordíthatsz arra, hogy az igaz tudományban épülj, tudod-e, mi következik reád? Pusztulás. Ez a tudatlan ember osztályrésze. Vagy amint a szent igékben mondja az Ur: ‘‘elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való." Akkor bűneid erőt vesznek gyarlóságodon és elhatalmasodnak rajtad, mig egyszer felkiáltasz: óh, én szegény ember, kicsoda ment meg engem a halálnak örvényéből? A zsidó nép akkor jutott a legnagyobb nyomorúságba, mikor elhajlott Istenétől. A pusztulás veszedelme vette körül. A keresztyén világ akkor élte át legkeservesebb napjait, mikor Isten beszédét elrejtették a néptől és sötétségben, tudatlanságban hagyták. Akkor, amikor emberi találmányokkal hitegették, akkor volt a legszánandóbb rabszolga. Azt akarod, hogy visszatérjen ismét ez az idő? Hogy munkád mellett fáradságod legszebb gyümölcsét mások vegyék el tőled ravaszul, mások élvezzék, téged pedig balgaságodért kikaczagjanak ? Óh ne légy könnyelmű! Ne légy tudatlan! Tanulj legalább annyit amennyire nélkülözhetetlen szükséged van az életben. Ez az egy mód van arra, hogy pusztulásodat elkerüljed. CSENDES ÓRÁK.
