Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-01-01 / 1. szám
Egyházi élet. íi 1917 Január*. nem, egy-egy katulya czukorkát kapott. Karácsony első napján templomunk egészen megtelt a buzgó Kivekkel. Úrvacsorával azonban nem éltek annyian, amennyien ilyen nagy gyülekezetből visszamaradhattak volna az áldozásnál. A karácsonyi Úrvacsorához a kenyeret és bort Szathmáry Pál és neje ajándékozták. A karácsonyi boríték-ajándékok összege a perselylyel $62.72 volt. Aliquippai tót ajkú testvéreink karácsony első napján 47-en voltak a templomban, kik közül Úrvacsorával 42-en éltek. Az ünnepi adomány itt a perselylyel $37.81 volt. A kenyeret és bort Szűcs Pál és neje ajándékozták. A “Piros bugyelláris” czimü szindarab előadása decz. 30-án folyt le a Carnegie Hallban. Az előadásról, hely-szüke miatt, azonban, most semmit sem közölhetünk; lapunk jövő számában azonban részletesen megemlékezünk arról. A lelkész a toledoi ref. egyház meghívását hosszas és alapos megfontolás után végre elfogadta. Szolgáljon mindazoknak, akik a lelkész eltávozásának gondolatával még mindig nem tudnak megbarátkozni, megnyugtatásul az, hogy nem az egyéni érdek, sem az önző haszon vezérelte őt ebben az elhatározásában, mert hiszen a toledoi lelkészi fizetés kisebb, a lelkészi munka terhesebb, mint a beaver-falls-i, —— hanem e döntő lépés megtételére leginkább az késztette őt, hogy a nagyszámú gyülekezetben több alkalom, nagyobb tér nyílik Isten országának építésére. Legyenek meggyőződve a hivek arról, hogy oly sok esztendőnek békés és szeretetteljes együttmunkálkodása után a lelkésznek is fájdalmas a válás és hogy teljes mértékben méltányolja a híveknek nyilvánvaló bizalmát és hozzá való ragaszkodását, valamint azt az igyekezetei is, amelylyel gondoskodtak arról, hogy ittmaradása esetén ez év január I -tői készpénzfizetése az aliquippai átalánynyal évi 1600 dollárra emeltessék fel. Vegyék körül a hivek az uj lelkészt, akit Isten kegyelme a közgyűlés választása folytán közéjük vezérel, ugyanazzal a szeretettel és bizalommal, amivel őt ajándékozták meg a múltban, a távozó lelkészt pedig, aki január utolsó vasárnapján tartja bucsú-predikáczióját, ha igazán szerették, tartsák meg jó emlékezetükben, mint ahogy ő is szeretettel fog rájok gondolni mindig. A Ref. Egylet évi gyűlésén a következő uj tisztviselők választattak meg az 1917-ik évre: Demeter József, elnök; Barabás József alelnök; Becze Lajos, jegyző; Becze Sándor, pénztáros; Malacsics Sándor és Lőrincz Mózes, ellenőrök; Baló József, new-brightoni beteglátogató ; Szathmáry Pál, beaver-fallsi beteglátogató; Hegyi János, Nagy Márton és Boda Sándor, hármas-bizottsági tagok; Kosztor Ferencz, ajtóőr. Két uj tag is lépett be az egyletbe: Lőrincz István és Székely Zsigmondné. A gyűlések minden hónap első vasárnapján délután tartatnak az iskolateremben. Demeter Sándor meghalt... Szomorú szívvel jelentjük egyházunk egyik alapitó, oszlopos tagjának, buzgó munkásának január 7-én délután 4 órakor történt gyászos hirt, mert Demeter ándor jó ember volt. Még 1890-ben jött Amerikába s bár nehéz megpróbáltatásokon ment keresztül, mégis fáradozása nem volt hiábavaló. Szép kis házat szerzett magának Aliquippán, hol kicsi és nagy mindenki ismeri és ahol a magyar névnek tiszteletet, becsületet szerzett példás családi életével, becsületes gondolkozásásval, kitartó szorgalmával. Jó polgára volt Amerikának, de izig-vérig hü magyar is volt, ki óriási áldozatokat tett le a haza oltárára a háború kitörése óta is. Egyházunk minden dolga iránt a legapróbb részletekig érdeklődött. Pénztárosa, majd haláláig tagja volt a diakónusok bizottságának. Temetése jan. 9-én volt Aliquippán, melyen Rev. Garland meth. lelkész is segédkezett. Demeter Sándor 1869. aug. 29-én született Sajó Vámoson (Gömör vm.) Özvegye: Siska Mária és egyetlen leánya: Izabella, férjezett D. Robertsné siratják. Isten adjon neki békés pihenést! Évi gyülekezti közgyűlésünk január 14-én délelőtt folyt le templomunkban. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a közgyűlésen egyházunk tagjai ez alkalommal is nagyon kevés számmal voltak jelen. A gyűlésen jelentést tettek egyházunk múlt évi működéséről Becze Sándor gondnok, Demeter József pénztáros, Malacsics Sándor jegyző, Szathmáry Pál vas. isk. superintendens, Becze Lajos a diakónusok bizottságának pénztárosa és a lelkész. A jelentések egybehangzóan egyházunk szellemi, erkölcsi és anyagi megizmosodásáról számoltak be. Az 1916. évi eredmények minden tekintetben felülmúlták az előző évek eredményeit. Ezekről az eredményekről jövő számunkban
