Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1917-04-01 / 4. szám

Szerkesztők: Azary János, Bogár Lajos, Dezső János, Mankó M. Gyula, Kovács W. Andor, Kovács Ferencz, és Tóth Mihály. Felelős szerkesztő: Mankó M. Gyula (737 Mahoning Ave., Youngstown, 0.). Előfizetési árak: Egy évre $1.00, egyes szám 10 cent. Subscription price: $1.00 for one year. E lap megjelenik a hó második szombatjára. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HAVI KÖZLÖNYE. Him! (B.) Ismét elérkezett a szép ünnep, mely a hétköznapok terhes gondját a húsvéti hit vi­gasztaló örömével, a feltámadás boldog remé­nyével cseréli fel, hogy betöltse a sziveket bol­dogsággal, békeséggel. Az ébredő természet is hozzájárul a szív nyugalmának megerősödé­séhez és az életkedv növeléséhez. A hideg, fagyos napokban szobáinkba zárkóztunk, a tűzhöz húzódtunk, de most az enyhe tavaszi szellő, a meleg napsugár ki a szabadva vonz. S a zöldelő pázsit, a fák ágain kipattanó rü­gyek láttára úgy tetszik, mintha egy végtelen hatalom megelevenítő ereje érintett volna meg mindent. Mintha hallanók ébresztő szavát : támadjatok fel, füvek, fák, virágok! elmúlt a téli rabság ideje: keljetek uj életre! S a titok­zatos hívásra, ami élettelennek látszott lenni, megmozdul és engedelmeskedik. Erre az időszakra esik a szép husvét ünnepe s csodálotos történetek hatalmas igazságait jut­tatja eszünkbe mindnyájunknak, kik a kenyér­ért való szorgos munkában elfáradva, a világ­ban tapasztalt elkeserítő fonákságok, igazság­talanságok és az emberektől méltatlanul kapott támadások miatt már-már beleuntunk minden elkezdett dolgainkba. Elmúlt a sötétség és a lelki rabszolgaság ideje, melyben a gonoszok szabadon garázdálkodhattak! íme, hiába es­küdtek össze ama názárethi Jézus megölésére, ki az egész világ megváltásáért jött e világra, hiába feszítették keresztre, mert nem halt meg! Dicsőségesen feltámadott! Hosszú évszázadok óta millióknak ajka visszhangozza felénk a feltámadásnak, az örök életnek felemelő igazságát. Miért kételkedsz hát? Miért csüggedsz el? Kelj új életre, mert a halál hatalma eltörültetett! Nézd, égen és földön mindenek azt hirdetik neked: higyj ! Ha nincs hited az örökkévalóságban, hol fogsz találni menedéket, ha lelked békéjét meg zavarják a földnek nyomorúságai? Honnan meritsz kitartást, mikor erődet meg­feszítve viaskodol a gonoszokkal saját magad­nak s szeretteidnek fentartásáért, a közjóért? Honnan nyersz állhatatosságot, hogy az erény utján maradva száműzzed a rosszat magad kö­rül? Vagy mikor ráborulsz a koporsóra, mely­ben némán fekszik kiteritve az, akit nagyon szeretsz, nem ez a hit enyhiti-e mély bánato­dat, nem ez száritja-e fel könnyeidet, hogy meg nyugvással folytassad pályafutásodat? Higyj azért! Higyj, hogy el ne sodorjon a bűn. Hogy erős lehess a lelkiekben. Higyj az örök életben, higyj Isten kijelentésében, me­lyekből megtudod, hogy szeretned kell fele­barátodat, sőt még ellenségeidet is, hogy jót kell cselekedned mindenkor és mindenkivel. Ha igazán hiszel eze'kben, akkor ezek szerint is fogsz élni. S hogy a te hited meg ne gyengüljön, ha­nem hatalmas mozgatója legyen cselekedeteid­nek, emlékezzél meg arról, hogy Krisztus meg­halt és feltámadott, hogy általa feltámadjanak azok is, kik az Ö nyomdokain haladtak. Erős lehet a te hited, mert nem feltevésekben, ha­nem tényekben és tapasztalatokban épül. Higyj tehát, mert a Krisztus feltámadott! 'Emeld fel szemeidet az éledő földről az egekre, gondolj a változó világon a változhatatlanra, miglen eljutsz a múlandó dolgokon keresztül oda, a­­hol örök virulás van.

Next

/
Thumbnails
Contents