Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-09-01 / 1. szám
egyházi élet. •isid 16. szeptember. Tudakozzátok az Írásokat. (H.) A bibliának olvasása mindenkire nézve lelki haszonnal jár: olvassuk azért a bibliát rendszeresen. Szept. 1—3. Olvasandó a Mózes könyvének első és második része: a teremtés története. Vasárnap: “És megáldá Isten a hetedik napot és megszentelé azt.” (1. Mózes II. 3.). Szenteljük meg mi is a hetedik napot, a vasárnapot, azzal, hogy a kik hat napon át munkálkodtunk a testi kenyérért, a hetedik napon kérésük lelkünk táplálékát: tudakozzuk az Írásokat, melyekben üdvösség van a mi számunkra. Szept. 4—10. Olvasandó a Mózes első könyvének harmadik része: az első pár ember esete. Vasárnap: “A te orczádnak verejtékével egyed a te kenyeredet.” (1. Mózes III. 19.). Nehezen, arczunk verejtékével kell dolgoznunk a mindennapi kenyérért, hogy magunkat és szeretteinket, kiket Isten reánk bizott, tápláljuk. A lelki eledelt minden fáradság nélkül nyerjük Isten kegyelméből. Talán azért is olyan értéktelen ez sokak előtt, mert érette nem kell verejtékezni? Szept. 11—17. Olvasandó a Mózes első könyvének negyedik része: Kain és Ábel története. Vasárnap: “Avagy őriző je vagyok-e én az én atyámfiának?” (1. Mózes IV. 9.) A ki csak magáért s csak maga-magával törődik, az bizony nem bánja, bármi történjék is mással; sőt igen gyakran ő maga rontja össze az ő atyjafiának boldogságát, hogy a maga képzelt boldogságát arra építse. Pedig, ugy-e, egy Atyának vagyunk gyermekei, tehát egymásnak testvérei is: testvéri szeretet illik azért hozzánk és jóakarat a mi atyánkfiái iránt. Szept. 18—24. Olvasandó a Mózes első könyvének ötödik és következő részei a tizenegyedik részig: Nóé és az özönvíz. Vasárnap: “És látá az Ur, hogy az embereknek gonoszságok sok volna a földön.” (1. Mózes VI. 5.). Úgy van az ma is, mint volt a Nóé idejében, az emberek szivének minden indulatja és gondolatja csak gonosz s a miatt, mint a bűnnek büntetése, következik az emberiségre az elégedetlenség, a háború, a boldogtalanság, a kétségbeesés és a keserű halál. Pedig hát igen könnyen változtathatnánk szomorú helyzetünkön és könnyen lehetnénk boldogok: Csak meg kell tisztítani a mi szivünket, csak el kell hagynunk bűneinket, hogy lelkünk tisztasága tisztává, széppé és boldoggá tegye életünket. Szept. 25—30. Olvasandó a Mózes első könyvének tizenegyedik és következő részei t 20. részig: Bábel tornya, Ábrahám, Sodorna és Gomora pusztulása. Gyérül a fa lombja. Gyérül a fa lombja, elhulltak a rózsák, Nem örök hát semmi Ezen a világon, csak a múlandóság. Sugdos az őszi szél a faleveleknek..... Ki tudja, mit sugdos, Hogy azok sápadtan sorra leperegnek? A fellegek arczán komoran, sötéten Ügy fekszik a bánat. Mint szemfedő a koporsó fedélen. Őszi szél, ne sírj úgy, fa lombja ne búsúlj; Jó az Isten, megvált Az örök haláltól: lesz még tavasz újbúi! Igaz, hogy a nap most csak halotti lámpa, Hanem a jó Isten Kikeletre bőven önt az olajába. Sötét szövetéből fent a fellegeknek: Láthatatlan újjak Tavaszra szivárványt szőnek,szövögetnek. Emberek, halandók, tanuljatok ebből! Őszi szél zúgása Diadalt zeng nektek egy szebb kikeletről. Egy szebb kikeletről, hol újra virágzik A mi itt elhervad....... S ránk derül állandó új élet, a másik. Jertek hát az Úrhoz s az őszi napokba Készítsük magunkat A halál utáni nagy diadalomra. Szabolcska Mihály.
