Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-12-01 / 4. szám
EGYHÁZI ÉLET. 9-1916. Deczember. és megzavarja a husvét megállapitását XIII. Gergely pápa azért 1582-ben, mikor az úgynevezett juliáni (Julius Caesar) időszámitás miatt, melynek éve hosszabb, mint a csillagászati év, már 1 0 nappal maradt el a húsvétot megállapító tavaszi napéj egyenlőség, elrendelte, hogy 1582 október 4-ike után október 1 5-ike legyen. Ez a Gergely féle időszámításnak, a melyről előbb szólottunk, kiindulási pontja. A Gergely-féle naptárt lassan mindenütt elfogadták a keresztyének, csak a görög katholikusok és görögkeletiek maradtak a juliáni vagy ó naptár mellett s igy ők ma már 1 3 nappal maradtak hátra, azaz 1 3 nappal később van az ő márczius 2 1 éjük, s igy húsvétjuk és pünkösdjük is, mint a miénk. (A mi husvétünk volt ápr. 23-án, az övék május 7-én). A keresztyének a Jézus születésétől számítják az esztendőket. Jézus, mint azt a tudósok megállapították, Róma város építése után 747 évvel született, a régi keresztyének, illetve Dionysius Exigus apát (Kr. e. 532) megállapítása szerint s a hogy mi is számítunk, 75 3 évvel. így tehát 6 évvel kevesebbet számítunk tulajdonképen, mint a mennyit Jézus születése után számítanunk kellene. Az élelmi szerek hamisitása. (H.) Szinte hihetelen, hogy a sok lelkiismeretlen élelmiszerszállitó mennyi lelketlenséggel fáradozik, tisztán nyerészkedési vágyból, embertársainak a megrontásán, mintha nem pusztítaná, rombolná már úgyis eléggé a sok bacillus az emberi szervezetet. Hiába, az ember a legnagyobb ellensége az embernek és ebben az esetben még a bacillusnál is jobban kell tartani tőle, mert ennek a hatását ismerjük, előre látjuk, és sok esetben ártatlanná tehetjük. Az ember ennél sokkal alattomosabb. Azt, amit ő elront, nem igen lehet egykönynyen megállapítani sem a szaglásunk, sem a látásunk, de még az ízlésünk segítségével sem. Ellenkezőleg: az élelmiszerhamisitó éppen en nek a három érzékünknek a megtévesztésén igyekszik, hogy igy éppen semmi nyoma se legyen a vétségnek. Némelyek a keresett cikkek külsejét utánozva adják a vevőközönség tapasztalatlanabbjának a kezébe a mindenféle hamisítványt. Mások még ennél is merészebbek. Fölhasználják az eredeti csomagolást és megtöltik értéktelen áruval; elrejtik a mérleget úgy, hogy senki sem látja, mit, hogyan mérnek; a vajba annyi vizet dagasztanak, hogy a vaj súlya jelentékenyen növekedik azzal. A középkorban rettenetesen büntették a hamisítókat és igy például 1456-ban két francia kereskedőt, a ki sáfrányt hamisított, az árujával együtt máglyára vetették; egy asszonyt, a ki a hamisításban segédkezett, elevenen eltemették; 1459-ben egy német polgárnak, a ki a bort megkeresztelte, “különös kegyképen’ csak a két fülét vágták le. Ez túlságosan barbár büntetés, de tekintettel arra, hogy nagyon sok betegségnek a meghamisított élelmiszer az oka, ma is súlyosabb büntetést kellene a hamisítókra kiszabni. Amerikában nagy mértékben folyik minden. Az élelmiszerhamisitások tekintetében sincs kivétel. Itt mindent hamisítanak és hogy milyen módon, annak példáját adhatja az alábbi tapasztalás. Az élelmiszert igy hamisitják: Kenyeret: timsóval, vörösrézszulfáttal, burgonyával. Vajat: vörösrézzel, állat- vagy növényzsirral, sókkal, keményítővel. Konzervféléket: vörösrézsókkal, ólommal. Kakaót és csokoládét: vasoxiddal, festékanyaggal, faggyúval és zsírral, liszttel, keményítővel, földdel. Mustárt: ólomkromattal, szulfáttal, liszttel, keményítővel. Gyümölcsízt és kocsonyát: mesterséges esszenciákkal, alma- és répapéppel, zselatinnal, anilinnal, szalicillal, szakharinnal. Uborkát: timsóval és kékkővel. Czukrot: ólom- és cinksóval, gipszszel, márványporral, rizszsel, liszttel. Teát: gipszszel, porcellánfölddel, égetett cukorral, vízzel. Lisztet: timsóval és gipszszel. Mézet: cukorral, parafinnal és szakharinnal. Zsírt: timsóval, marómészszel, keményítővel, lenmagolajjal, stearinnal stb. Az Egyesült Államokban a hamisítatlan élelmiszer és ital valósággal ritkaság. Szinte megdöbbenéssel olvassuk McCumber szenátor jelentését, mely szerint az Egyesült Államokban évenként három milliard dollárt költenek hamisított élelmiszerekre. Ennyire mi magyarok még nem vagyunk, de a mi kamaránkban is nagyon sok dolog van, a mi nem odavaló, a nélkül, hogy erről sejtelmünk volna. Néha a legfösvényebb ember se fukar a beszéddel.
